Jézus-korabeli ház maradványaira leltek Názáretben

ImageNemrégiben az egész világot bejárta egy szenzációs izraeli régészeti feltárás híre. Názáretben a kutatók egy ritkaságszámba menő Jézus-korabeli ház maradványaira leltek. Názáret belvárosának legfőbb ékes- sége az 1969-ben megépült, Mária egykori lakóházának helyén lévő Angyali Üdvözlet Bazilika. A keresztény hagyomány szerint Gábor arkangyal ezen a helyen jelent meg Máriának, itt tudatta vele, hogy ő fogja megszülni Isten fiát, Jézust.


Názáretben manapság nem teljesen felhőtlen a viszony a muszlimokkal, amit a templom mellett elhelyezett Korán-idézet is jelez. A táblán az olvasható, hogy aki mást vallást keres, mint az iszlám, sosem üdvözül, s így a vesztesek közt lesz a túlvilágon. A templomtól alig néhány méterre találták meg a régészek az igen fontos maradványokat. Mindössze pár négyzetméter és néhány kőhalom, mégis a világ összes újságja tele volt ezzel a szenzációs felfedezéssel.
A feltárás magánterületen zajlott, a terület a szomszédos francia Szent József apácakolostoré, akik bérbe adták egy a názáreti Mária tiszteletére épülő keresz- tény központnak. Ide tervezték az új épületegyüttes bejáratát, de az építkezésnél előkerült maradványok nyomán másként alakul a terület sorsa.
- A rendelkezésünkre álló kicsiny területen feltártunk egy széles mameluk kori falat, és a mameluk fal alatt egy olyan épület falait találtuk, melynek a korát a megtalált kerámiákkal a korai római korra datáljuk, időszámításunk első száza- dára, vagyis Jézus korára. Elég sérültek a falak. A mameluk építkezések, a modern beavatkozások és az idő ártottak nekik, de egy kis munkával helyre tudtuk állítani. Kiderült, hogy eredetileg lakóház volt, amelynek két szobáját és udvarát tártuk fel – nyilatkozta Jardena Alexander ásatásvezető, az izraeli Műemlékvédelmi Hatóság régésze.
Az Újszövetség szerint Jézus Názáretben nőtt fel, és bár Názáretben már rengeteg ásatás volt, mindeddig nem voltak régészeti bizonyítékok arra, hogy ebben az időben ezen a területen zsidó település lett volna.
- Ez egy szerény épület mindenféle luxus nélkül, a kerámia hasonlít a kor többi maradványához ezen a vidéken, nem import, hanem helyi kerámia, vannak kő- edények is, amiket csak a zsidók használtak. A töredékek azt tanúsítják, hogy főztek, raktároztak, gyertyát gyújtottak, ahogy ekkoriban a Galil hegységben és Júdában volt jellemző. Az udvaron két üreget is találtak. Az egyik, kicsiny nyílása miatt valószínűleg víztározó volt, a másik nagyobb viszont valószínűleg búvóhely.
- Valószínűleg a nagy Róma elleni felkelésre készültek így. Ez a lázadás 66-ban tört ki, és tudjuk, hogy Josephus Flaviust Jeruzsálemből a Galil-hegységbe küldték, hogy segítsen előkészíteni a védelmet, az erődítéseket a rómaiak ellen. Ezek az előkészületek 66-67 körül voltak, később a Galil-hegy elesett, és Jeruzsálemben összpontosultak a harcok. Vajon mit jelent mindez a názáreti keresztények, s az egész világon élő keresztények számára?
- Városunknak, Názáretnek is fontos vallási szempontból, mert sok látogató csak idejön egy órára, és elmegy. Most többet tudunk mutatni az egész világról érkező turistáknak, főleg a keresztényeknek. Érezhetik az életünket, Jézus életét názáreti korszakában. Mindez bizonyítja, hogy itt Názáretben éltek, és a mai napig folya- matosan élnek emberek – mondta Abu Nasszar Toufeek, a názáreti kolostor szóvivője.

Shiri Zsuzsa

Duna TV