Régen paternosternek hívták, a szakirodalom elmélkedő Krisztus-imádságként tartja számon, és 150 éve panaszkodnak, hogy csak az öregek imádkozzák – mégsem tűnik el. Az egyik legnépesebb, több tízezer tagot számláló vallási tömegmozgalom alapul rá. Barna Gábor, a szegedi egyetem néprajzprofesszora a rózsafüzérről tartott előadást a Központi Szemináriumban, a Magyar Katolikus Kultúra Központ szervezésében.

A rózsafüzér eredete a sivatagi szerzetesekig megy vissza, akik kavicskupac segítségével számlálták imáikat, és az egyik kupacból tették át a kavicsokat a másikba. Remete Szent Antalnak viszont már csomózott zsinórja volt. A rózsafüzért először egy 1520-as pápai bulla nevezi „rosario”-nak.

A korai kereszténység a pogány eredet miatt még elutasította a rózsa-szimbolikát, de az később mégis polgárjogot nyert. A lovagi kultúra idején ugyanis úgy tartották, hogy „a Máriának szánt virágkoszorút imából kötik”. Dürer aztán 1506-ban megfestette A rózsafüzér ünnepe című képét.

A rózsafüzér már megjelenésekor is nemzeti nyelvű, magyarra németből fordítják a 16. században. Az első magyar rózsafüzér-társulatot 1496-ban alakítják meg, Kolozsvárott.  

Legalább 150 fajtáját ismerjük. A ma is ismert gyűrűrózsafüzér a 17. században jelenik meg. A rózsafüzér szentelménnyé válik, része lesz a laikusok és klerikusok öltözetének.

A titkok száma az idők folyamán 150-ről csökkent le 15-re. A rózsafüzér folyamatosan megújult, mégha általában felülről jövő pápai rendelkezések segítségével is – azonban ezek a rendelkezések azonnal átmentek a gyakorlatba, amiből arra lehet következtetni, hogy inkább már meglévő szokásokat szentesítettek. A II. János Pál által kihirdetetett Világosság titkai például megegyeznek a csíki rózsafüzér titkaival.

A Győzedelmes Boldogasszony ünnepét V. Piusz pápa rendelte el a lepantói csata emlékére, XI. Kelemen kötelező ünneppé tette, XXIII. János pedig 1960-ban átkeresztelte Rózsafüzér Királynéja ünnepére. A legtöbbször, 22-szer XIII. Leó rendelkezett a rózsafüzérrel kapcsolatban.

A rózsafüzér azért is különleges ima, mert ötvözi az egyéni és a közösségi áhitatot a titkok cseréjével. Ismerjük az örökös rózsafüzért is, amikor minden órára feliratkozik valaki. A rózsafüzér-társulatok a 19. század második feléig nem voltak úgy elnőiesedve, mint most. A társulatok laza szervezeti kerete nem igényel közvetlen egyházi irányítást, a rózsafüzér pedig repetitív-meditatív jellege miatt már például Taizében is népszerű. A társulatok demokratikusak: a kölni társulatban egy időben például tagja volt az egyszerű közemberek mellett maga a császár is. A társulatokat a kommunisták sem tudták feloszlatni azok magánjellege miatt: a tagok otthon, magukban is végezhetik imájukat. Az idősek körében különösen népszerű, valószínűleg azért, mert segít megőrizni a kapcsolati hálót, és a társaulat tagja nyugodt lehet affelől, hogy ha meghal, gondoskodni fognak róla.

A Magyar Katolikus Kultúra Központot 2009 júliusában alapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja, Erdő Péter bíboros a PPKE Bölcsészettudományi Karán. Fladata a magyar katolikus örökség ápolása, az erre vonatkozó kutatások összehangolása, konferenciák szervezése, források feltárása, az eredmények tudományos közzététele és népszerűsítése. Részt vesz a térben és időben folyamatosra tervezett, püspöki bizottság által koordinált Magyar Katolikus Kultúra Programban. Évente 8-10 alkalommal budapesti felolvasóülést szervez.

Magyar Kurír