Október 19-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren a boldogok sorába iktatták Sándor István vértanú szalézi testvért. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be, a boldoggá avatási dekrétumot Angelo Amato bíboros, a Szentatya követe olvasta fel.

Sándor István vértanúságának példája felidézi: a vértanúk üldözőikért is imádkoznak. Boldoggá avatásakor őszintén és tiszteltettel tekintünk a múltba, mely a kiengesztelődés és lelki megújulás lehetőségét nyújtja – fogalmazott szentbeszédében Erdő Péter bíboros.
Sándor István boldoggá avatása a szalézi család és az egész magyar Egyház ünnepe – e szavakkal köszöntötte a szertartás kezdetén Erdő Péter bíboros a megjelenteket, köztük Angelo Amato bíborost, a Szentatya különleges képviselőjét; Áder János köztársasági elnököt, Kövér László házelnököt; Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nunciust, a világi hatóságok képviselőit, szerzeteseket és szerzetesnővéreket és minden zarándokot. A boldoggá avatáson Európa minden országa képviseltette magát.
A bűnbánati szertartás és a Kyrie után megkezdődött a boldoggá avatási szertartás. Don Pierluigi Cameroni, a Szalézi Társaság egyetemes posztulátora kérte Angelo Amato érseket, avassa boldoggá Sándor István szalézi testvért, és ismertette olasz nyelven a vértanú életét. Majd Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet.
Christus vincit hangjaira leleplezték a bazilika homlokzatára függesztett Sándor István arcképet.
Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, az evangélium magvető példázatához kapcsolódva, arról beszélt: „Krisztus tiszta kenyere” akkor lehetünk, ha követjük életünkben és halálunkban Isten akaratát. „Sándor Istvánban azt az embert kell meglátnunk, aki élete gabonáját bizalommal vetette el. Ünnepeljük benne a hőst, aki szerzetesi hivatásához élete árán is hű maradt” – fogalmazta meg Erdő Péter.
Tiszteljük benne azt a kiváló munkást, aki a munka szeretetére tudott tanítani. Gépies és elidegenedett világunkban különösen aktuális Sándor István életének az az üzenete, hogy egyéni és közösségi boldogulásunk útja a jól végzett munka – hangsúlyozta a bíboros. Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt, akit hamis vádak alapján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek. Sándor István vértanúságának példája felidézi a koncepciós perek egész szomorú korszakát – fogalmazott Erdő Péter, majd hozzáfűzte: ebben a visszaemlékezésben őszintén és tisztelettel tekintünk a múltba, ez a keresztény számára a megbocsátás, kiengesztelődés, lelki megújulás alkalma.
Az egyetemes könyörgéseket követően a felajánlási ének alatt előkészítették az oltárt és az áldozati adományokat. Mivel Sándor István földi maradványainak holléte jelenleg ismeretlen, ereklye helyett a szüleinek írt levelei és házassági évfordulójukra készített grafikai munkáját emelték oltárra.
A szentmise végén Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa arról beszélt: a vallásüldözés szakadékot teremt az emberek között; a vértanúk áldozatukkal, a testvériséggel, a megbocsátással és az elfogadással hidakat építenek. Arra kereste a választ, mit üzen Boldog Sándor István vértanú a ma emberének. Rámutatott, hogy a fiatalokkal és fiatalokért élt Sándor István mind a munkában, mind a közösségben a megszentelt élet hűségének példája. Kiemelte a vértanú szerzetes nevelési vágyát, mely mindig felismerte a rá bízott munkás fiatalok lelki szükségletét. Majd megfogalmazta: az Istennek szentelt élet valódi, vér nélküli mártíromság, mely az evangélium és szalézi karizma hűségében teljesedik ki.
Havasi József szalézi szerzetes – Boldog Sándor István egykori társa – a 100 éves letelepedését ünneplő Magyar Szalézi Tartomány nevében fogalmazta meg köszönetét. Megemlékezett azok munkájáról, akik előkészítették a boldoggá avatást. Figyelmeztetett: Boldog Sándor Istvánt nemcsak tisztelni, hanem követni kell, azáltal, hogy tanúságot teszünk Krisztus mellett, hirdetjük evangéliumát, akár alkalmas, akár nem.
Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök köszönetnyilvánításában az Egyház, a magyar nemzet és a Szalézi Társaság közös örömeként ünnepelte a boldoggá avatást.
A XX. és XXI. században a boldogok sorába emelt magyarok: Batthyány-Strattmann László, Apor Vilmos püspök, Meszlényi Zoltán püspök, Salkaházi Sára, Romzsa Tódor püspök, Scheffler János püspök és Bogdánffy Szilárd püspök, Sándor István vértanú.

Magyar Kurír
(té)