Egyházunk december 28-án az "aprószentekre", a Heródes által leöletett gyermekekre emlékezik! Imádságos szeretettel gondolunk ezen a napon azokra az anyákra, apákra akik a gyermekvállalás terhét nem tudják, merik vállalni és a terhességmegszakítást fontolják. Nagy nagy alázattal, szeretettel küldöm nekik a csatolt kis anyagot, Istentől számukra erőt, bátorságot kérek, hogy  - bármennyire is nehéznek tűnik -  az élet mellett tudjanak dönteni!!
Szeretettel,

Csaba t.

…akkor jó, hogy ránk találtál! Saját tapasztalatból tudjuk, hogy ha “idő előtt” történik, akkor milyen fojtogató lehet a tudat, hogy babát vársz. Irtózatos félelem, hogy növekszik benned valaki, akit te nem hívtál, akinek esetleg az apjával sem túl jó a viszonyod… és ez az egész tönkre akarja tenni az életedet: a terveid, a szépséged, a fiatalságod…
Köztünk is van, aki átment ezen, és nagyon nehéz lecke árán, de megtanulta, hogy milyen megtévesztő ez az állapot: gyereket várni teljes reménytelenségben. A legfontosabb, hogy tudd: VAN REMÉNY! A helyzeted – ha bízol benne, és szembenézel a félelmeiddel – nagyon gyorsan meg fog változni, és a dolgok jóra fordulnak!
Mielőtt tovább mennénk, azt ajánlom, nézd meg ezt a videót:

Biztosan ismersz olyan lányokat, akik hasonló helyzetben úgy döntöttek, megtartják a babát, és valószínűleg találkoztál már olyanokkal is, akik abortuszra mentek. A mi tapasztalataink szerint a gyerekeiket megszülő lányok egyike sem bánta meg a döntését, míg az abortuszosok nagy része – ugyan változatos formában, de – szenved attól, hogy nem a szívére hallgatott.
A titok az, hogy egy nő minden egyértelmű nehézség (anyagiak, párkapcsolat stb.) ellenére sem tud eredményesen szembeszállni azzal, ami a lényege, és amire minden diploma, karrier és az igazi szerelem irányul: az élet továbbadásának vágyával. Képes rá, hogy elnyomja, de kutatások szerint átlagosan 7-10 évvel az abortusz után a szennyes elönti a felszínt is, és a nő – sokszor még mindig torzított formában, de – megbánja, hogy annak idején elvetette a gyermekét.
De beszéljünk a bátrakról! Ismerünk olyanokat, akik az elején garázsból kialakított lakásban éltek a babával, és ma visszasírják, milyen boldogok voltak ott…, de van a repertoárban egy pár, aki egy parton tárolt hajón vészelte át az őszt, aztán pedig egy borospincéből alakítottak ki maguknak és a gyermeknek átmeneti szállást, most pedig – segítséggel – egy kétszobás házban babáznak. Többeket a gyerek melletti döntés után, vagy esetleg a szülés környékén hagyta el a párjuk. Mégsem cserélné el a gyermekét egyikük sem egy látszólag szabad, a visszafordíthatatlan döntéstől mégis megbéklyózott életre, mert ha valamit, ezt visszacsinálni nem lehet. A gyerekeiket kihordó “válságterhes” lányok többsége arról számol be, hogy az elején mindent elsöprő félelem hamarosan elmúlik, és az összes próbatétel és nehézség ellenére a gyermekáldás boldogságot és nyugalmat hoz az életükbe.
A szakadék tehát nem biztos, hogy olyan nagy, amilyennek látszik.
A legfontosabb, hogy adj időt magadnak a döntéshez. Nézz körül a honlapunkon, írj nekünk, hívj minket – ennyi időd még biztosan van.
Légy bátor és tudatos, akkor boldog leszel! 
Az élet csodája

Egy baba története

Az októberi lány

Abortusz