Az Úr oltalmamra kelt, kivezetett biztonságos helyre, megszabadított, mert kedvét leli bennem.
Zsolt 17,19-20
OLVASMÁNY Sirák fia könyvéből
Az ember beszéde sokat elárul belső világáról.
Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha valaki beszél, kiderül a gyengéje.
A cserép akkor lesz kemény, ha meleg a kemence, az ember értékét pedig a beszéde szabja meg. A fák gyümölcse szerint becsülik meg a kertet, az embert szavai alapján ítélik meg. Ne magasztalj senkit, amíg nem beszélt, mert ez az ember legjobb próbája.
Ez az Isten igéje.
Sir 27,5-8
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Isten Jézus Krisztus által győzelmet adott nekünk a halál felett.
Testvéreim!
Amikor a romlandó test magára ölti a romolhatatlanságot, a halandó a halhatatlanságot, akkor beteljesedik az Írás szava:
A győzelem elnyelte a halált. Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?
A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. Legyen hála az Istennek, mert ő győzelemre segít minket, Jézus Krisztus, a mi Urunk által.
Legyetek tehát állhatatosak és kitartóak, szeretett testvéreim? Tegyetek minél többet az Úr ügyéért szüntelen, hiszen tudjátok, hogy fáradozástok az Úrban nem hiábavaló.
Ez az Isten igéje.
1Kor 15,54-58
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A szív bőségéből beszél a száj.
Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak: „Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a gödörbe?
Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere.
Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod embertársadnak: Barátom, hadd vegyem ki szemedből a szálkát, holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki előbb a magad szeméből a gerendát, s aztán törődj azzal, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből.
Mert nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincsen rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hisz a szív bőségéből beszél a száj.”