„A házasságkötésnél a pap, a násznép csak tanú, a vőlegény a főpap, ő szolgáltatja ki kedvesének a házasság szentségét, és valamilyen módon így maga is szentséggé válik, hisz életével, hűséges szeretetével megszenteli a kedvesét. Természetesen ez fordítva is igaz: a család szentélyében az édesanya főpap, hisz az oltár előtt életre szóló igenje hozza létre a házasság szentségét. Földi élete során jóságával, szeretetével nap mint nap megszenteli férje, gyermeke életét.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Kedves magyarországi barátaink hívására úgy döntöttünk, hogy közel egy hétre, szeptember első hetében, elmegyünk, és hosszan látogatunk néhány iskolát, s imádságos szeretettel biztatjuk, bátorítjuk az ottani diákokat, tanárokat az új tanév kezdetén! Gondolom, hogy egy kis móka, vidámság, melyet az erdélyi gyermekvédelmi otthonok lakói nyújtanak az új tanévet kóstolgató magyarországi diákoknak, s melyet én megpróbálok az evangélium éltető igéivel bőségesen fűszerezni néhány szép, örömteli percet szereznek majd mindannyiunknak! Remélem így imádkozva, táncolva könnyebb lesz túljutni a tanév kezdetét jelenő, érces csengőhang okozta félelmeken!!