Csíksomlyó ősi Mária-kegyhely, búcsújáról már a XV. század elejétől emlékeznek. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, azaz a nagyerdei (tolvajosi) győztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét.
Csíksomlyó ősi Mária-kegyhely, búcsújáról már a XV. század elejétől emlékeznek. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, azaz a nagyerdei (tolvajosi) győztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét. Ez a zarándoklat elsősorban a katolikus székelység életének nagy eseménye, de ez természetesen nem zárja ki az egész erdélyi katolikus magyarság, és más felekezetek részvételét sem. A búcsújárók elmondása szerint az itt töltött órák, napok élménye hozzájárul lelki tisztulásukhoz, megújulásukhoz. Régi hagyományt folytatva a Duna Televízió 2005. május 14-én, délelőtt élőben közvetíti a csíksomlyói búcsút; ennek kapcsán adott interjút Dr. Balogh Júlia a Nemzeti Örökség Igazgatóságának vezetője.
Évszázados hagyomány folytatódhatott a rendszerváltozás után…
Valóban, a Csíksomlyói búcsújárás 1989. után tudott ismét erőteljessé válni annak el-lenére, hogy igen régi hagyományról van szó. A kommunizmus évei alatt megpróbáltak mindent, hogy ellehetetlenítsék a zarándoklatot. Szögekkel szórták fel az utakat, rendőrök álltak az autók elé, ennek ellenére a székelyek úttalan utakon, ösvényeken mégis eljutottak a kegy-helyre, hogy imádkozhassanak a Szűzanya lábánál. Rendszerváltozás után a hagyomány újult erővel folytatódhatott.
Mióta közvetíti élőben a Duna Televízió a Csíksomlyói Búcsút?
A Duna Televízió először 1993-ban volt jelen a búcsún. Az akkori ottlétünk különlegessége, hogy mi kértük a ferences atyákat, hogy a Kegytemplom előtti szűk térről a szentmi-se színhelyét tegyék át a nyeregbe, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti völgybe. Első alkalommal nem közvetítettük élőben a szentmisét, hanem magáról a búcsúról forgattunk egy dokumentumfilmet. 1994-től élőben sugározzuk a csíksomlyói nagy eseményt, az idén tizenharmadszor. Első alkalommal 120-150 ezer ember lehetett jelen, és láss csodát – hogy jóra is lehet használni a televíziót –, azóta ez a szám megsokszorozódott; ma már fél millió ember is összegyűlik a nyeregben.
Kik vannak jelen a zarándoklaton?
A szép ebben az egészben – szemben a nagy európai búcsújáró helyekkel –, hogy ez nemzeti búcsújáró hely, tehát aki ide eljön, az mind magyar. Vallási jellegéből szerencsére semmit sem veszített, és az elmúlt években más felekezetek is ellátogatnak ide. Ők is búcsújárók, ők is zarándokok, és egy ügyben, az Úr Isten hívására érkeznek. Ebben éppen ez a csodálatos, hogy nem azért jön annyi ember, mert plakáton meghirdetik, mert odavárják őket, vagy szervezi valaki az útjukat, hanem azért, mert egy célból és hitből indulnak neki a nagy útnak. A moldvai magyarok évszázadokon keresztül gyalog jöttek, akár egy hétig is, sőt a moldvai román fejedelem egy havast adott a csíksomlyóiaknak, annak fejében, hogy a moldvai magyaroknak háromnapi szállást és élelmet kapjanak. Az keresztalják érkezésének sorrendje is mindig ugyanaz, először a gyergyóalfalusiak keresztje érkezik, a sort a moldvai magyarok zárják. A csobotfalvi Péter-Pál-templomban mindig volt, és ma is külön miséjük van Pünkösd szombatjának délutánján.
Milyen gyökerekig nyúlik vissza a búcsú?
A Kissomlyó hegye már a kereszténység felvétele előtt kegyhely volt. Ma is ott, a moldvai magyarok – szombatról vasárnapra virradóan –, amikor feljön a nap, ki-mit lát a sugarakban, úgy hiszik, az teljesül be. A mi magyar testvéreink mindig a nemzeti létünkre vonatkozó képeket, legtöbbjük a régi Magyarországét látja meg a felkelő napban. A reménység élteti őket.
Csíksomlyó legértékesebb műkincse a Szűz Máriát ábrázoló kegyszobor, amelynek csodatévő hatásáról évszázadok óta beszélnek. Mennyire él még a zarándokokban mindez?
A leírás és a mondák szerint a kegyszobornak valóban csodatevő hatása van. 1798-ben, Batthány Ignác erdélyi püspök idejében az egyház csodatevőnek ismerte el, és a „Csodálatos és az eretnekek ellenében megsegítő Anya” feliratot kapta. Régi szokás volt, hogy a zarándokok – miután a kegyszobor előtt Máriához, Istenanyához könyörögtek –, megsimogatták a lábát, hozzáérintették ruhájukat és kegytárgyaikat. Ma már két székelyruhás lány tiszte az érintés, mert az idők folyamán a szobor lába eléggé lekopott. A csoda azonban mindig bennünk van, hiszen a hit erőt és reménységet ad.
Folytatódik-e a hagyomány, mely szerint nem csak a Duna Televízióban, hanem az Uránia Nemzeti Filmszínházban is élőben megtekinthetik az emberek a térség egyik legmagasztosabb vallási ünnepét?
Természetesen folytatódik, hiszen a Duna Televízió élő közvetítésével egy időben évek óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban is látható a csíksomlyói búcsú. Ennek eddig sem volt akadálya, de talán most még természetesebb ez az „összejátszás”, hiszen Cselényi László – aki korábban ott volt főigazgató –, ma a mi televíziónk elnöke. Az Urániában ilyenkor rengetegen gyűlnek össze, mindig teltház van, és öröm látni, hogy mennyi embernek fontos az együttlét, az imádság. A közösségi lét mindig mást és többet jelent, mint bezárkózni egy szobába, és a televízió képernyőjén át követni az élő adást. Akik elmennek az Urániába, nem azért teszik, mert otthon nincs televíziójuk, amin megnézhetnék a közvetítést, hanem azért, mert közösségben szeretnék megélni mindezt. Együtt a határon kívül élő magyarokkal, magyarokért – imádsággal és közös hittel.
Dr. Balogh Júliát, a Nemzeti Örökség Igazgatóságának vezetőjét Dési Viktória kérdezte.
