„Sajnos, nagyon könnyű valakit rövidtávon szeretni, ajándékokkal, szép szavakkal elvarázsolni. Én úgy próbálom szeretni a gyermekeinket, hogy majd évek múltán is érezzék, hogy a szolgálatukra, a segítségükre voltam. Isten örök szeretettel szeret minket, és nekünk is a hosszútávú szeretetre, gyümölcstermésre kellene berendezkednünk.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Egy ember döntéséből, porladó kezéből hogyan születik egy otthon 16.000 kilométerre? Nézzétek meg a csatolt képsort, sok szeretettel,
