A lelkem amikor megtelik sokszor írni szoktam, ki írom magamból...
A hét elején egyik lányomnak Muki Máriának haza érkezett az Édesanya az Aradi börtönből, természetesen Mária is nagyon várta, hogy találkozzon az Édesanyával hiszen 6 éve úgy búcsúzott el, hogy elmegy külföldre dolgozni, hogy majd ki tudja venni a gyerekeket az otthonból és jövőt biztosítson nekik.
Felajánlottam Máriának, hogy szeretettel várjuk az édesanyát és a testvérét Irénkét is a gyerek otthonba.
Sajnos nem tudtak ide eljönni, különböző kifogások miatt.
A tegnap este az Édesanya közölte Máriával, hogy holnap az az ma 12 órakor elutazik Cseh országba, mivel a börtön előtt ott dolgozott az élettársával.
Csalódott volt nagyon Mária, mélyen érzelmekkel és könnyekkel tele szidta az édesanyát, hogy még meg sem látogatta...., hogy menyire várta, hogy ölelő karjaiba fonhassa és büszkén mesélhesse el a 6 év élményeit...Néztem a telefon képernyőjét, hallgattam az édesanya magyarázatait és közben összeszorult a szívem Mária szavait hallgatva... Bizony bármilyen is lehet az az Édesanya, éppen a börtönből érkezett vagy, hogy jó pár éve azzal a reménnyel hagyta itt a gyerekeket, hogy visszajön érte , érezhetünk mi felháborodást, haragot bármit úgyis egy reményvesztett Anya !
Máriát ma autóba ültettem és 11 órakor találkoztunk Vásárhelyen az Édesanyával aki éppen a következő autóbuszt várta, hogy újra tudja kezdeni az életét egy másik országban....Csalódottság, boldogság , sírás, kérdőre vonás minden zajlott ebben az egy órában...Könnyeikkel küszködve vettek újra búcsút egymástól, de Mária másképpen búcsúzott....-''Tudom nem fogsz visszajönni, csak arra kérlek vigyázz magadra ", már a tudat, hogy valahol van az Édesanyám az elég....
Úgy érzem, hogy Mária más lesz mint a testvére vagy az Édesanya .... Ő jövőt szeretne biztosítani magának és annak az Édesanyának akit titkon mégis vár, hogy egyszer majd újra haza tér, Mária küzd ezekkel az érzéseivel. Tesz minden nap azért, hogy a jövője valóban jobb legyen és ebben segítsük őt , és társait akiknek különböző nehézségeik vannak ! Ki sírt szemekkel de meg nyugodott szívvel tértünk haza és elmondtunk egy imát egy szebb jövőért !
Holnap újra fel kell kelni, holnap újra fojtatni kell a feladatainkat és újra és újra tenni kell azért a jövőért amit szeretnénk, ez a hegynek a csúcs alatti része amit más emberek nem látnak a mi munkákban... Igen a mindennapi evangélium amit kapunk Csaba testvértől a mi lelki táplálékunk, hogy a Krisztusba vettet erős hitünkkel tudjunk mindennap hálát adni és bízni a holnapi napban és a feladatainkat, kihívásainkat a szeretett útján tudjuk végezni !
Köszönöm, hogy a remény vesztett gyermekkori éveim ideje alatt, megtapasztalhattam azt a szeretett, törődést amelyet ma tovább tudok adni a ránk bízottaknak.
A lelkem amikor megtelik sokszor írni szoktam, ki írom magamból...