Az őszi szünet első vasárnapján az IK szervezésében elindult az ELTE ÁJK különítménye, hogy a Böjte Csaba testvér nevével fémjelzett Szent Ferenc Alapítvány dévai, csíksomolyói és kászoni Gyermekotthonának a munkáját segítse. Fontosnak éreztük, hogy önkéntesként részt vegyünk a gyermekek életében. De hogy látja ezt Csaba testvér? A gyerekek? És Ancsa néni?

Őszi szünet  - Joghallgatók és a Szent Ferenc Alapítvány
Üzenet a Gyermekotthonból
írta: Petrás Lilla

Az őszi szünet első vasárnapján az IK szervezésében elindult az ELTE ÁJK különítménye, hogy a Böjte Csaba testvér nevével fémjelzett Szent Ferenc Alapítvány dévai, csíksomolyói és kászoni Gyermekotthonának a munkáját segítse. Fontosnak éreztük, hogy önkéntesként részt vegyünk a gyermekek életében. De hogy látja ezt Csaba testvér? A gyerekek? És Ancsa néni?

Böjte Csaba testvér:

Nagyon örvendünk mi, ha eljönnek hozzánk a fiatalok. Miért örvendünk? Ugye ezek a gyerekek sokszor átélték, hogy nem kellenek senkinek, hogy ők nem fontosak. Az ember személyisége nagyon könnyen sebződhet: vannak gyerekek, akik elmondták, hogy milyen érzés volt, amikor koldultak, amikor keresztülléptek rajtuk. Óhatatlanul kialakul egy olyan érzés bennük, hogy ők értéktelenek, ők selejtek. De hogyha valaki megszakítja a tanulmányait, vagy félrerakja a feladatát és lehajol egy ilyen emberhez, hogy „nézd, sok kilométerről eljöttem, hogy Veled találkozzak”, ennek szó nélkül is az az üzenete, hogy te fontos vagy, te értékes vagy. Ez gyógyít. Ez olyan, mint az ír a sebre. A gyerek önbizalmát, biztonságérzését növeli. Szó nélkül is, pusztán azáltal, hogy eljön ide.

De ezen kívül egy kedves fiatal jövendőbeli pedagógus, vagy közgazdász leülhet a gyerekkel és azt mondhatja, „nézd nem olyan nehéz az a hülye szorzótábla, én is megtanultam”. És újból és újból ismétlik, hogy hatszor hét az mennyi? Ez lehet, hogy a felnőttnek olyan bagatell kis dolog, de a gyermek számára ez olyan, mint amikor traktort kötnek a szánkó elé, persze hogy úgy jobban megy.

De ha egy csinos lány idejön és annak a tizenéves lánynak, akinek nincsen anyukája, azt mondja, hogy a hajadat, ha így fésülöd, az jobban fog neked állni, de figyeljél, mert a fiúk azért huncutok. Egy ilyen nagyobb nővér, egy „nagynéni” jól jön itt. Most ugyanígy fordítva: a fiúcskáknak is jó, hogyha egy-egy nagyobb fiú jön, és mint egy igazi nagybácsi vagy apuka meghallgatja a gyereknek a gondjait-bajait, tanítgatja őket. Mi ennek örvendünk.

Persze egy ilyen házban mindig van fizikai munka is, amit lehet is, kell is csinálni. Ősszel eltevések, vagy nagytakarítás, meszelés.  De ettől nagyobb lélegzetű segítségeket is szívesen fogadunk. Ha jön például egy pár egyetemista, és összefognak, tarthatnak a gyerekeknek egy mesemondó versenyt vagy egy rajzpályázatot, például nyáron, vagy a tavaszi-téli szünetben, amikor nagyon unatkoznak a gyerekek. Ezt előre lelevelezik, kitalálnak apróbb díjakat, elődöntő, utódöntő, zsűrizés stb. Ez is munka. Egy gyereknek pedig nagyon nagy élmény, ha szilveszter napján ő elnyeri a fődíjat, és akkor ő lesz a szegedi fiatalok szemében a „Dévai mesemondó”. Miért ne lehetne itt egy kis X-faktort csinálni?

Gyerekek:

„Georgi vagyok.  Azért jó hogy jönnek önkéntesek mert segítenek nekünk. Azért jó hogy jönnek ide mert segítenek a házikban, meg más nehéz dolgokban, és még szabad időben jót szórakozunk. És jöjjenek még sok önkéntesek főleg olyanok amelyek tudnak matekezi. Jó hogy sok ideig maradjanak.”

„Egy rész jó hogy jönnek önkéntesek, mert segítenek ez pont így volt a Magyar házinkkal, mert ebben az évben pont az érvelő szövegről tanulunk és hát ahogy Dalmáék pont jogi szakon vannak ezért pont tudtak segíteni nekünk ebben és biztatást adtak abban hogy tudjuk és próbáljuk meg elérni céljainkat a gitározásban és ne adjuk fel a reményt.”

Dobondi Noémi

„Engem POPOVICI Adinának hívnak és 11. éves vagyok, de még tornászlány is. 31.én voltam versenyen és 3. helyet kaptam. Én azért szeretem ha a családunkban jönnek vendégek mert segítenek mint pl: Bálind és még azért mert jól érzem magamat mert van kivel beszéljek új emberekkel és több vendéget szeretnék megismerni.”
„Azért jó, ha jön önkéntes, mert akkor ki tudok kapcsolódni a bajaimtól és tudok szórakozni, de főleg ha lányok jönnek.”

Magos

„Az én nevem Mezei Márian 12-éves vagyok és hatodik osztályba járok. Az a legjobb amikor itt vannak az önkéntesek, hogy önként jönnek hozzánk feláldozzák az idejüket arra hogy rajtunk és nekünk segítenek. Megpróbálnak felvidítani minket és a szeretetüket nekünk adják.”
„Köszönöm, hogy itt voltatok nálunk és remélem még meglátogatok. Sokat segítettetek a tanulásba és a palacsinta készítésbe és ez egy nagy emlék lesz tőletek nekem. Sziasztok és jó utat.”

Dobondi Andrea

Ancsa nevelő:

„Nagyon örülök, ha vannak önkéntesek, mert addig a gyerekeim rajtuk lógnak. Nagy szeretettel átadom nekik a kirándulásokat, a szabadidőt és a nevelést.”