Múlt szombaton átutazóban Székelyföld felé megálltunk Déván.Egy kis adományt adtunk át a konyhán,a telefonon előre megbeszélt helyen mert az irodában ilyenkor már nincs senki.Már épp indulni akartunk,de az a nagyon kedves,mosolygós hölgy nem akart minket ebéd nélkül tovább engedni,hát elfogadtuk..nem akartunk terhére lenni az otthonnak,de nem volt más választásunk annyira kedvesen kínálták.Tarhonya leves volt,krumpli főzelék és fasirt,nagyon-nagyon finom volt,én kétszer is szedtem..utána még finom házi diós kalácsot is kaptunk. Közben megérkeztek a gyerekek.6-7 fős csoportokban érkeztek a nevelőikkel,amíg a nevelők a pulthoz mentek az ételekért,a gyerekek szép sorban kezet mostak.A csoportokban 4-5-10-16 évesek voltak vegyesen,a nagyobbacskák segítették a kisebbeket.Ezután csendben együtt imádkoztak a csoportok majd enni kezdtek.Ebéd közben csendben beszélgettek egymással.Kb.úgy 60-70-en lehettek összesen de se egy hangos szó,se lárma,se csörömpölés csak vidám,jókedvű beszélgetés.A 4-5 évesek is.Ebéd után mindenki odavitte a tányérját,eszközöket a pulthoz,ahol a nagyobbacska lányok már várták a mosogatni valót.A kicsik még az asztalt is letörölték maguk után,ezt követően előkerültek kis lapátok és seprők,hogy még az asztal alatt se maradjon egyetlen morzsa sem. Ezután ahogy jókedvűen beszélgetve csendesen érkeztek ugyanígy távoztak a gyerekek. Én már nagyon sok közösségben megfordultam életem során de ilyen csodálatos élményben még sohasem volt részem. Érezni lehetett a Szent lélek titokzatosan lágy és tapintatos fuvallatát. A jó Isten segítsen munkádban drága Csaba testvér !
Köszönöm az adományt és a szép szavakat!