Az Asztali beszélgetések sorozat keretében június 10-én Mosonmagyaróvárra látogatott Böjte Csaba ferences szerzetes.

 

 

 

 

A szeptemberben indult „Segítő erőink” című sorozatot sok száz résztvevő kísérte figyelemmel. Vendégei voltak többek között Jelenits István, Erdélyi Zsuzsanna, Berecz András, Eperjes Károly. Az évadzáró beszélgetés – amely  a Táltos Családi Kör Közhasznú Egyesület és az Asztali Beszélgetések Alapítvány együttműködésében valósult meg – a kilencedik rendezvény volt Mosonmagyaróváron. Erre az alkalomra egész éves gyűjtéssel készültek a mosonmagyaróváriak, a Csaba testvér által pártfogolt gyermekeknek adott adományokkal megköszönve azt a sok szellemi táplálékot, amit az összejövetelek nyújtottak számukra. Az adománygyűjtés során 440 000 Ft és rengeteg tárgyi adomány gyűlt össze. A szervezők 30 kilogramm friss eperrel is kedveskedtek a dévai gyerekeknek.

A „Tett ereje” című beszélgetésen Böjte Csaba elsősorban arról a küldetésről szót, amelynek ösztönzésére mára Erdély területén 42 intézmény jött létre, és Magyarországon is folyamatosan nő alapításaik száma.

A világ olyan, mint egy kirakósjáték – mondta Csaba testvér –: bár a részecskéit a gonosz összekeverte, de minden darabja megvan. Az egyik pontján van egy nő, aki azért sír, mert ölbe venne valakit, másutt van egy ház, mely poros csendjében arra vár, hogy élet költözzön belé, és van egy gyerek, aki fázik, fél és egyedül van. A darabokat össze kell rakni, és a világ ismét kerek egész lesz, kibontakozik Isten országa. Abban, hogy a darabokat összeillesszük, nem az állam intézményrendszere tud segíteni. Sok a bajban lévő ember, akikhez mindig az tud leginkább lehajolni, aki a közelükben él. Isten olyannak teremtette az embert, hogy megvan benne a kicsikhez való odahajolás ösztöne, ezt már csak ki kell bontakoztatni.

Csaba testvér elmondta: számára a világ legcsodálatosabb dolga a gyerek. Mivel a világból eltűnőben van az élet kultúrája, ezért az embert, a gyermeket nem tekintjük eleve értéknek, pedig a gyermek egy szép, Istentől küldött csomag. A nevelés annak a kibontása, amit Isten belérejtett. Selejtet Isten nem teremtett, a „rossz” gyerek is megtisztítható, benne is ott van a szeretet himnusza. A nevelés első lépése a gyerek mellett lenni, és folytonos biztatással erősíteni őt, hogy higgyen magában.

Nagyon helytelen, ha az ember védő, óvó szeretetében mindentől meg akarja kímélni a gyereket, illetve mindent készen megad neki. A létért való küzdelem erejét elsorvasztja ez a viszonyulás. A gyereket a valódi világra kell felkészíteni, amelyben mindenkinek megvan a maga feladata. Csaba testvér búcsúzóul arra biztatta a jelenlévőket, ne múljon el életükben nap mások áldozatos szeretete nélkül. Hazafelé sétálva ki-ki töprengjen el, mit küldött el ajándékként vele Isten, mi a feladata és miképpen tud ennek megvalósításáért tenni.

Trautwein Éva/Magyar Kurír