Hálás, hogy megtapasztalhatta 1989 decemberében a tömény eufóriát, szabadságérzést, és hálás azoknak az embereknek, akik harminc évvel ezelőtt mertek álmodni – mondta el a Krónika megkeresésére Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, aki a forradalom idején harmincévesen Désen teljesített szolgálatot segédlelkészként.

Azt is elmondta, december 22-én a Miatyánkot románul és magyarul is elmondták az emberek, akik megfogták egymás kezét, úgy imádkoztak.

Böjte Csaba úgy véli, már az óriási dolognak számít, amennyit el tudtunk érni 1989 óta

„Életem egyik legszebb eseménye volt, és nagyon hálás vagyok, hogy megtapasztalhattam azt a tömény eufóriát, szabadságérzést. Úgy gondolom, hasonló érzés lehet majd belépni a Mennyek országába, amikor lehull egy csomó lánc az emberről és úgy érzi, új világ küszöbére lépett” – emlékezett vissza az 1989-es eseményekre Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója.  Aznap nem volt szabad harangozni  Megkeresésünkre elmondta, harminc évvel ezelőtt, harmincévesen Désen teljesített szolgálatot segédlelkészként.

December 22-én telefonon utasítást kaptak Kolozsvárról, hogy aznap nem szabad harangozniuk egyáltalán. „Villanymotorral ment a harang, amit bekapcsoltam, a kulcsot zsebre raktam és én is kimentem a főtérre. Akkor vettem először habitust magamra, volt szerzetesi ruhám, de azt csak titokban vettem fel, hivatalosan nem lehetett hordani. Ahogy sodródtam a tömeggel a városi tanács épülete előtt valaki megfogta a kezem, és azt mondta, hogy menjek fel, mert hívatnak” – részletezte Böjte atya. Hozzátette, megkérték, hogy menjen ki az erkélyre és nyugtassa meg az embereket. Emlékei szerint bentről az irodából nem tűnt olyan kellemetlen vagy nehéz feladatnak, de amikor kiment az erkélyre döbbenten látta, hogy amíg el lehet látni mindenhol emberek hullámoznak, és a tetőkön katonák vannak.

Amikor láttam, hogy úgymond célkeresztbe vesznek, őszintén nem volt olyan nagy kedvem felszólalni. De mégis arról beszéltem, hogy ez egy áldott, szent nap, amit nem lenne szabad vérrel, haraggal, gyűlölettel bemocskolni. Elkezdtem a Miatyánkot románul, és láttam, hogy az emberek megfogják egymás kezét, és zúgják az imádságot. Utána elmondtuk magyarul is, és volt, aki letérdelt” – elevenítette fel a román forradalomban megélteket Böjte Csaba, akinek végig farkasszemet kellett néznie a távcsöves puskán keresztül rá kacsintgató „nehéz fiúkkal”. 

Az akkori álmaink részben valóra váltak  Kérdésünkre, hogy az akkori várakozásaihoz képest szerinte hova fejlődött a romániai társadalom, az erdélyi magyarság, elmondta, a várakozáshoz hozzájárul egy nagy adag naivság is. „Világunk egyenesen úton fejlődik, bontakozik ki az Isten által Földre hozott eszme, és hiszem, hogy messzemenően kifejti hatását. Gondoljuk csak arra, hogy napjainkban a választásokkor sok millió ember kiabál, politizál, kampányol, aztán meglesznek az eredmények és feláll az új bizottság. Van, aki nagyon örvend, van, aki nagyon szomorú, de a lényeg az, hogy nem folyik vér” – hangsúlyozta Csaba testvér. Rámutatott, most már képesek vagyunk akár egy sorsfordító döntést is úgy meghozni, hogy nem kellenek tankok és harckocsik, se távcsöves puskák az utcára. Úgy fogalmazott, hogy ha már ennyit is el tudtunk érni 1989 óta, az óriási dolog.

Úgy gondolom, hogy az akkori álmaink részben valóra váltak. Csak az ember mindig a jövőben él, nagyon jó a fantáziánk, és az elképzelt világhoz viszonyítva úgy érezzük, hogy a béka feneke alatt vagyunk. De ha visszatekintünk harminc évvel ezelőttre, én álmomban sem mertem volna gondolni, hogy most ekkora szabadság lesz, és ennyi mindent meg lehet valósítani” – fogalmazott a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója.

Hozzátette, a rendszerváltás előtt egy kolostornak mindössze két-három szobáját merték kérni, most pedig több ezer gyereknek nyújthatnak szállást, ugyanakkor taníthatja őket, bejárhatja a világot, legjobb szándéka szerint prédikálhat. „Hálás vagyok azoknak az embereknek, akik harminc évvel ezelőtt mertek álmodni. Biztos vagyok benne, hogy Jézus Krisztus dolgozik, és kibontakozik a körülöttünk levő szép világ” – mondta Böjte Csaba.

https://kronikaonline.ro