NÉHA A BÖRTÖN ABLAKÁBA IS BESÜT A NAP

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Vegyes_telthazbortoneloadas.jpgBeszámoló egy teltházas dupla előadásról, amelyben egyetlen színész sem szerepelt, épp ettől lett mindkét darab igazán felemelő.

Kígyózó sor hétköznap délelőtt a budapesti József Attila Színház előtt. Erre az előadásra biztosan nem lehetett volna szeptemberben megváltani a bérletet. Rendkívüli dupla-matinére érkezünk: a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szervezésében és támogatásával, a Szent Adorján Millenniumi Emlékév záróeseményeként a Balassagyarmati Fegyház és Börtön színjátszó csoportja adja elő a Szent Adorján életéről írt musicalt, majd Böjte Csaba testvér nevelt gyermekei érkeznek Déváról, akik A muzsika hangja szintén musical feldolgozását hozzák el nekünk az ünnepek előtt.
A színházban kiosztott programtervezet szerint sűrű és feszített napnak nézünk elébe, a matiné erősen a délutánba fog hajlani, és a színpadra egyetlen hivatásos színészt sem várunk. Nem sokkal kezdés előtt azonban a nézőtér már teltház-gyanús.
A Szent Adorján élete és mártírhalála című darabbal kezdünk, melyet a Balassagyarmati Fegyház és Börtön „Adorján” színjátszó csoportja ad elő. Szent Adorján története egy önmagában is érdekes legenda Maximianus római császár egykori katonatisztjéről, aki a keresztényeket üldöző és bálványimádó elöljárójának a parancsát – és ezzel korábbi saját tetteit is – megtagadva maga is megtér, hithű keresztény lesz, és vértanúhalált hal. Megtérésében nem kis szerepe van ifjú feleségének, Szent Natáliának, aki a hitéért súlyosan megkínzott férjét haláláig ápolja a börtönben, majd egy kényszerházasság elől menekülve maga is üldöztetésnek lesz kitéve, melyből végül álmában megjelent férje menekíti ki.
Az előadás két főszereplője azonban nem Adorján és Natália, hanem a földi szenvedések ellenére üdvösséget ígérő Isten angyala, és a kétségeket és félelmet a fülekbe suttogó Gonosz, akik a szellemi világban maguk is megvívják saját harcukat.
Két világ csap össze, melyben az egyik azt kérdi, „Milyen Isten az, aki saját fiát megöli?”, a másik szerint viszont „Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”.
Színe és visszája ez a megtörtént valóságnak, mely harc minden emberi lélekben lejátszódik legalább egyszer az életben: el kell döntenünk, kinek hiszünk, kihez tartozunk. A szereplők mindeközben korhű jelmezben vannak, ügyesen kijátszva az Istenhez és a Sátánhoz tartozó lelkek megjelenítésére a fekete és a fehér színek ellentétét.
Azon gondolkodom végig a darab nézése és hallgatása közben, hogy aki ezt a darabot megírta, annak személyesen kell ismernie a Jó és a Rossz harcát.
A mű szerzője „Kígyó”, a Gonosz szerepében a színpadon álló fogvatartott, és Natáliát kivéve minden szereplő a börtönben tölti hétköznapjait (Natáliát Várnagy Andrea zongoraművész alakítja). A valós életükben mindannyian buktak már el – legalább egyszer – ebben a harcban, és ők testközelből tudják, milyen nagy a tét:
ők nemcsak játszanak ebben a darabban, hiszen a saját bűnük miatt a szabadságukat, a családjukat, a közösségüket veszítették el néhány hónapra vagy hosszú-hosszú évekre.
Számomra a darab jelentősége ebben áll: a Sötétség és a Fény harcát olyan emberek tolmácsolják számunkra, akik pontosan tudják, mi a következménye, ha az egyik, vagy a másik utat választjuk.
Szent Adorján élete után a színpadot átveszi A muzsika hangja című musical, melyben Georg von Trapp, az elbukott Osztrák-Magyar Monarchia egykori tengeralattjáró-parancsnoka és Mária, az apácának készülő nevelőnő története elevenedik meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek előadásában. A dévai Kolostori Kölyökszínház már több éves múltra tekint vissza, és nevelőtanáruk, Páll Éva évről-évre meglepi a közönséget. Az 1930-as években játszódó, amerikai rendezésű klasszikus filmdráma adaptációja jól áll a fiataloknak a színpadon: a jelmezekkel sikerül megeleveníteniük a történelmi kort, és tudják hozni a valós személyek ihlette karaktereket is – nem mentes hát az előadás az intrikától és a humortól sem. A darabot Várnagy Andrea zongorajátéka kíséri.
Mindkét élmény feledtette velem az apró bakikat, a néha félrecsúszott hangokat, vagyis azt, hogy nem egy profi előadáson ülök, mert ahogy az eseményen részt vevő és felszólaló Böjte Csaba testvér is elmondta, „ez így volt tökéletes”.
A program délutáni részében került sor a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület által gyűjtött „cipősdoboz” adományok átadására a budapesti Cseppkő Gyermekotthoni Központ részére, majd
a Balassagyarmati Fegyház és Börtön személyi állományából álló együttes adta elő a büntetés-végrehajtás himnuszát, a sort pedig a fogvatartottak és a dévai gyermekek közös dala zárta.
A helyszínen lehetőségünk volt megvásárolni egy CD-t is, melyet Várnagy Andrea kilenc magyarországi börtön kórusával állított össze karácsonyi ajándékként a fogvatartottak családjainak, hozzátartozóinak. A dalokat Böjte Csaba ferences szerzetes gondolatai szakítják meg a bűnről, a bűnös emberben szenvedő Krisztusról, és a kiút során kulcsszerepet játszó családról és közösségről.
Itt be is fejezhetném a cikket, de a beszámoló nem lenne teljes, ha nem adnék hírt egy, a két előadás szünetében lezajlott zártkörű rendezvényről. Mi, nézők erre nem kaptunk meghívást, de ez így is van jól: a nézőtér ugyanis egy fél órára kapcsolattartási „beszélővé” alakult át, ami a színpadról éppen távozó fogvatartottak és – az előadást látva nyugodtan mondhatjuk, hogy a rájuk méltán büszke – családtagjaik, köztük gyermekeik találkozásának adott teret. Azt hiszem, ennél szebb karácsonyi ajándékot nem adhattak volna egymásnak.
A Balassagyarmati Fegyház és Börtön – dr. Budai István parancsnok és Deák Ferenc börtönlelkész vezetésével – nem először mutatja meg nekünk, a börtönfalakat csak kívülről ismerőknek, hogy
az elkövetett bűn és az azt elkövető ember nem azonos, és utóbbi, az „ember” igenis képes a megtérésre, a változásra és a jó cselekedetekre.
Hát mi ez, ha nem a Krisztus által javasolt út?
Sáhó Eszter
www.szemlelek.net

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Az ördög nem valami füstös, kénköves, patás, szarvas lény, akit könnyedén felismerhetünk. Nincs keze, nyelve, nem tud megütni, nem tud rosszat mondani, de megtesz mindent, hogy mi mondjunk rosszat, mi okozzunk fájdalmat, hogy egymást bántsuk és szomorúvá tegyük, elrontsuk Isten szép álmát, szép ajándékait széttapossuk. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2020. szeptember 25. péntek, Eufrozina és Kende napja van. Holnap Jusztina napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Legyetek hát állhatatosak..

Krisztusban a teljes kinyilatkoztatás megtörtént, de a Szentírásban nincs benne Jézus összes szava.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube