Nagyszalontai kaláka Kárpát-medencei civilek összefogásával

Nagyszalonta neve hallatán mindenkinek Arany János jut eszébe, ami a maga nemében persze dicséretes és érthető. Böjte Csaba atyát viszont elsősorban Dévával azonosítják, ami szintén helytálló. Azonban ma már Nagyszalonta nem csak Arany Jánosé, ahogy Böjte Csaba sem csupán Déváé.

Nagyszalontán működik a Szent Antal Gyermekvédelmi Központ Szent Domokos és Szent János gyermekotthon. A volt huszár kaszárnya, majd laktanyává alakult ingatlan területén még nem túl rég romos épületeket, tankokat, harckocsikat talált volna az ide tévedt látogató. Ma közel kilencven kisgyermek otthonául szolgál az ingatlan, s az épületek – stílusosan, – hu-szárosan felújításra kerültek.  Ahogy a gyermekek száma nőtt, úgy rendeződtek az állapotok is. Jelenleg egyetlen befejezetlen ház várja majdani lakóit, akik sajnálatosan minden bizony-nyal rövidesen megérkeznek. Mert a világ "fejlődésének"” óhatatlanul is mellékhatásai a le-szakadó társadalmi rétegek és a szociális háló tátongó lyukai. Csaba testvér immáron Nagy-szalontán is toldozgatja-foltozgatja ezen lyukakat, és otthont, valódi családi létet teremt cse-metéinek.
Az ingatlan közel kéthektáros területén ültettek növényi csemetéket önkéntesek egy lelki-gyakorlat keretében a hétvégén. Olyan civilek jöttek össze a Kárpát-medence szinte minden területéről, akik fontosnak éreztek valamit. Valamit, ami talán a sokat emlegetett "összefo-gás"” valódi tartalommal történő megtöltése. Talán a tettvágy, talán saját belső útjainak meg-járása, netán a lelki feltöltődés iránti igény hozta őket Nagyszalontára. Vagy pusztán maga a segítség, a közösség ereje és hívó szava, amire egyre nagyobb szükségünk lesz az elkövetke-ző időszakban, ahogy Istenbe vetett hitünkre is.
A Magyar Közösségek Szövetsége volt a kezdeményezője a faültető kalákának. A fizikai munka mellé Csaba testvér jó adag lelki muníciót adott a három nap során, hogy a munka köz-ti pihenés se teljen céltalanul a mintegy 80-90 felnőtt számára. Az elmélkedések közepette megjárhattuk saját belső útjainkat és egyengethettük simára a bennünk rejlő göröngyöket. A legfontosabb, hogy békét teremtsünk magunkban, környezetünkben, s a teremtett világban, hisz enélkül a káosz és a zűrzavar uralkodik bennünk, felettünk és általunk. Ennek szellemé-ben és tudatában folyt a Béke Királynője Park építése Dr. Konkoly-Gyúró Éva egyetemi docens, tájépítész irányításával.
Jó példa volt ez a kaláka arra, hogy az együtt-gondolkodás, a felelősségérzet és a nemzet iránti elkötelezettség mellett a hívó szó, a kellő időben és helyen, megfelelő hangsúllyal ki-mondott mondatok valódi Teremtéssé tudnak válni, ha meg van bennünk a fogadókészség is minderre.
A kalákán résztvevőkben minden bizonnyal megvolt, mert közel 1600 növény kapott esélyt a gyökeret eresztésre, ahogy Csaba testvér közel 2300 gyermeke is eséllyel indulhat majd egy-szer saját életútján. Csak remélni tudjuk, hogy a nagyszalontai gyermekek évek múltán jól fogják magukat érezni a virágos növények között, az árnyas fák oltalma alatt.  Azt gondolom, ha élne, Arany János is elültette volna velünk a maga fáját Nagyszalontán, a Béke Királynője Parkban.
(kmsz)
Köszönjük a támogatást mindenkinek, akit illet!
Kapuvári Hús Zrt, Zalai Gyümölcsészek, Zrinyi Baranta Szövetség, Érpatak Község Önkormányzata, Mente Egyesület, Skorpion Trans, Kovács Gyula Pórszombat, Permakultúra mozgalom, TermészetBúvár, Gyurkovics József, Perecsényi Attila.