Adni nemcsak jó, de a legtisztább öröm. Aki megtapasztalja, szeretné mind többször átélni – vallja Gyenes Kata, aki rendszeresen önkénteskedik erdélyi gyermekotthonokban, karácsonykor 21 árvának volt az „angyalkája”.

Adni nemcsak jó, de a legtisztább öröm. Aki megtapasztalja, szeretné mind többször átélni – vallja Gyenes Kata, aki rendszeresen önkénteskedik erdélyi gyermekotthonokban, karácsonykor 21 árvának volt az „angyalkája”.

Kevesen mondhatják el magukról, hogy volt szerencséjük Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójával végiglátogatni a Déván és Székelyföldön működő gyermekotthonokat. A kecskeméti Gyenes Katának ez megadatott, ráadásul angyalka is lehetett, hiszen karácsonykor 21 – húsz kovásznai és egy tusnádfürdői – gyermek kívánságát teljesítette családja és barátai segítségével. Legelőször öt éve járt az erdélyi Déván és dolgozott önkéntesként a helyi kolostorban működő árvaházban.

– Első utazásom idején nem volt munkám, szerettem volna hasznossá tenni magam – meséli Kata. – Orvos szüleim régóta járnak Erdélybe, Csaba testvér otthonaiba gyógyítani, nem volt nehéz helyi kapcsolatot találni. Így jutottam el 2007 őszén majd telén Dévára, Szovátára és Gyergyószárhegyre, ahol a gyermekektől, nevelőktől karácsony közeledtével folyton azt hallottam, hogy nagyon várnak egy kamiont.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Mint később kiderült, ezt Magyarországról indítják, benne névre szóló ajándékokkal. A 21. századi „csodaszánok” Parajdra és a központi otthonokba futnak be. Parajdon több éve hagyomány, hogy a helyi sóbányában nagyszabású karácsonyi ünnepséget tartanak a székelyföldi gyermekeknek.

– Idén volt szerencsém teljes egészében végigkövetni a folyamatot. Korábban már segíthettem a gyerekeknek a levelek fogalmazásában, egyezkedtem a nevelőkkel, hogy mi lenne számukra az igazán hasznos ajándék. Egy tavalyi, Szent István-terv szellemiségében is tartott nagyszalontai lelkigyakorlaton elvállaltam húsz levelet, bízva abban, hogy találok Kecskeméten húsz olyan embert, aki szívesen segít teljesíteni a küldetést. Így nem ért meglepetésként, hogy mind családomban, mind baráti körömben mindenki készséges volt, sőt további leveleket is kértek.

A sors úgy hozta, hogy kinti barátai december elején értesítették Katát: egy tusnádfürdői kisfiúnak elveszett az angyalkája, nincs gazdája a levelének. Ráadásul nem is akármi, síléc és síbakancs volt a vágyott ajándék. A csomagok értékhatára kötött (maximum 8 ezer forint), így nem volt egyszerű záros határidőre előteremteni. Végül egy budapesti angyalkának sikerült egy bizományi boltban megvenni az ajándékot, ahol még egy sapkát is felajánlott a tulajdonos, megtudva, hogy hová kerül a felszerelés. A csomagokat Budapestre kellett eljuttatni, ahonnan idén két színültig megpakolt kamion rajtolt Székelyföldre. – Gyönyörű tapasztalatom, hogy nemcsak a kicsik, de akár a tizenéves gyermekek is őszintén hiszik: vágyukat angyal teljesíti, tőle kapják ajándékukat. Nemcsak árva, de félárva, mély szegénységben élő gyermekek is nevelkednek az otthonokban, akik nagyobb értékű ajándékra egyébként nem számíthatnak. Az tetszett a gyermekek leveleiben, hogy nem sajnálatot keltők. Nagyon őszintén leírják: erre és erre van szükségem. Például gitárra, teremcipőre, télikabátra, focilabdára, könyvre, iskolatáskára.

Gyakran látják és már névről ismerik Katát a nagyszalontai otthonban lakó gyermekek. Előttük titok, hogy ő is egyike a kívánságteljesítő angyalkáknak. Gyakran látják és már névről ismerik Katát a nagyszalontai otthonban lakó gyermekek. Előttük titok, hogy ő is egyike a kívánságteljesítő angyalkáknak.

A parajdi karácsonyi ünnepségen és a kovásznai gyermekek betlehemes játékán még kint tudott lenni Kata, a közös ajándékozást már nem volt lehetősége látni, mert őt magát is hazavárták már. Előtte viszont bejárta szinte valamennyi, jelenleg működő csíki és székelyföldi gyermekotthont. Volt Kovásznán, Tusnádfürdőn, Csíkszentimrén, Csíksomlyón, Oroszhegyen, Nagykászonban, Kászonaltízben. Utóbbi két helyen új gyermekotthonokat avattak és szenteltek fel egyházi ünnepségek keretében.

– Életem eddigi legszebb élménye volt Csaba testvérrel utazni, belelátni a mindennapjaiba. Egy átlagos ember léptékével mérve annyit fáradozik, mintha legalább 36 órából állna egy napja. Előfordult például, hogy éjjel „átruccantunk” Gyimesbe, ahová hűtőszekrényeket szállítottunk. Gondoltam, hogy egy nagyon nyitott ember, aki végtelen szeretettel fordul a gyermekek és a nevelők felé, humora, közvetlensége azonban engem is meglepett. Csodálatos ember. Terveiről is mesélt, most a pedagógusok továbbképzését és a szakképzést szeretné megvalósítani, hogy szakmát tanulhassanak az erdélyi fiatalok. Őt is sikerült olyan karácsonyi ajándékkal meglepni, aminek hasznát is veszi, és tovább is adhatja gyermekeinek. Virágmagokat kapott, mivel nagy terve, hogy minden gyermekotthon köré odaillő kertet építtet hozzáértő szakemberekkel.

Déván két otthonban közel 240 gyermek nevelkedik, segítő kézre mindig szükség van, először ott érdemes bejelentkezni – javasolja Kata a leendő önkénteseknek. Ő szinte havonta-kéthavonta Erdőn túlra látogat, számítógépén több ezer fotó őrzi emlékeit. Jelenleg a kecskeméti önkormányzatnál dolgozik kulturális ügyintézőként, így munkája révén is van kapcsolata az Erdélyben élőkkel. Úgy tervezi, jövőre ismét vállal húsz levelet. Szerinte megtiszteltetés angyalkának lenni, ezzel együtt részesévé válni a gyermeki álmoknak.

Popovics Zsuzsanna

baon.hu