2015. Március 15- Budapest -Parajd -Székelyhíd

Összefogva -EGYÜTT-Ünnepeltünk

Áldott e föld és áldott e szó

Édes Hazám!

Itt van a bölcsőm, s itt ringatott

Az én édesanyám.

És ha egyszer síromon nő a vadvirág

Én fentről is, a mennyből is,

Hallom majd szavát:

Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó

Magyarnak lenni, igenis jó!

Az egekig ér már a nyíló virág

Karjába zárja a Magyarhazát. Hazám e föld mit szívünk fölé

Kárpátok fonnak népünk köré

Hazámban mindig otthon vagyok

Hiszem, hogy én is jó magyar vagyok!

Mint sírból támadt ősi erő

Olyan vagy Hazám

Messze sodort bolyongó kő

Tenger zord viharán

Nagy hegyeknek öléből

Nyílik a vadvirág

Én Lentről is, a mélyből is

Hallom majd szavát:

Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó

Magyarnak lenni, igenis jó!

Az egekig ér már a nyíló virág

Karjába zárja a Magyarhazát.

Hazám e föld mit szívünk fölé

Kárpátok fonnak népünk köré

Hazámban mindig otthon vagyok

Hiszem, hogy én is jó magyar vagyok

Ezer virágból bokrétát kötni kéne már

Mert egy az utunk s ha összefogunk megmarad Hazánk!