2015. április 28. – Kedd
Az én juhaim - mondja Jézus Krisztus - hallgatnak szavamra! Gondolkodjak el, hogy mennyire hallgatok Isten szavára? Mennyire mindennapi eledelem a szentírás, a lelkiismeretem, elöljáróim állttal felém közvetített isteni akarat? Terveim összeállítása előtt szoktam-e letérdelni és megkérdezni uramtól Istenemtől, hogy vajon Ő jónak látja-e hogy ide- oda elmenjek, ezt azt megvásároljam, mondjam, tegyem?? Ha életemet, mindennapjaimat átengedném Isten akaratának sűrű szövésű szitáján, egészen biztos, hogy rengeteg pénzem megmaradna, sok drága percem, napom, energiám felszabadulna, életem sokkal békésebb, derűsebb útba torkollna!! Tavasz van, ahogyan a fát szépen megnyessük, hogy több, egészségesebb gyümölcsöt teremjen, ugyanúgy az életünket, terveinket, kapcsolat rendszerünket is jó volna átnéznünk, és bölcsen megnyesnünk. Hány bűnös kapcsolatnak lehetne véget vetni, sok - sok fölösleges önsajnálatnak, hiúságnak, helyben topogásnak szentelt órát meg lehetne spórolni?
Teremtőnk adta létünket, a drága pergő napokat, perceket próbáljuk Isten akarata szerint élni nyugodt lelkiismerettel, hogy a bőventermő élet békés, örömteli jókedve legyen osztályrészünk!!
Szeretettel, Csaba t.
------------------------------------------------
Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt.
Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A zsidók
körülvették őt, és megkérdezték: „Meddig tartasz még bizonytalanságban
minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan!” Jézus így felelt:
„Mondtam már nektek, de nem hiszitek el. Cselekedeteim, amelyeket Atyám
nevében művelek, tanúságot tesznek rólam. De ti nem hisztek, mert nem
vagytok juhaim közül valók. Az én juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem
őket, és ők követnek engem. Én örök életet adok nekik. Nem vesznek el
soha, és senki sem ragadja el őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket,
hatalmasabb mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből. Én és
az Atya egy vagyunk.”
Jn 10,22-30
