Meggyógyult a jerikói vak! Körbenéz, talán sír, kacag, kiabál, imádkozik, ujjong örömében.... csodálatos lehetett ott az a pillanat! Hiszem, hogy hatalmas, tiszta öröm, lehetett Jézus Krisztus szívében is, látva ennek az embernek a határtalan boldogságát! Jézus Krisztus azt akarja, hogy az Ő öröme a mi örömünk legyen és örömünk teljes legyen! Az életet óvni, szolgálni, segíteni a kis magot, hogy abból a rügy, a tarka virág szépen kibomoljon, az a teremtő Isten szép képére, hasonlatosságára formálja a mi vonásainkat is!
Sokféle öröm van ezen a földön, tudom, hogy nem lehet az örömöket versenyetetni, de az biztos, hogy jót tenni jó, nagyon tiszta, felemelő, boldogságot adó érzés önzetlenül jót cselekedni!! Számomra ezen a földön, az öröm közül a becsületesen, másokért elvégzett munkából fakadó tiszta boldogság dobogtatja meg a leginkább a szívemet! Mondhat az önző, kapzsi világ bármit, már nem tud becsapni, kínálhat, nyaralást, luxust, ragyogást én megtapasztaltam, hogy jó dolog jónak lenni, testvéreinket vigasztalni, bátorítani, befogadni, segíteni a tipegve elindult életet felnőni szépen kibontakozni! Amikor jót teszek alázattal akkor nagyon világosan érzem, hogy érdemes volt megszületni, tanulni hosszú éveken keresztül, dolgozni keményen, összeszedetten! Persze, nem lehet folyamatosan dolgozni, a jólvégzett becsületes munka után jól esik a pihenés, a jókedvű játék, az önfeledt kacagás, azokkal akikkel dolgoztam, akikért fáradtam!
Jó volt látni az évek munkájának az eredményét a borszéki házat készen, s benne a kacagó, boldog, szép gyerekeinket! Jó volt velük örömmel eljátszani, kacagva elbeszélgetni, tudni azt, hogy jó sorsuk van ebben a tiszta, egészséges, szép házban Istennek, és nagylelkű segítő társainknak hála!! Azért imádkozok ezen a szép napon, az evangéliumot olvasva, hogy ne érjük be negyed - ötöd rangú örömökkel, hanem az önzetlen jóság tiszta örömét megtapasztalva, tudatosan keressük a módját annak, hogy a föld sebeit begyógyítva, társainkat vigasztalva, jóra neveljük, boldoggá tegyük, s ezáltal az örök boldogságban Isten társai lehessünk!
Szeretettel, Csaba t.
---------------------------------------------------------------------
Abban az időben: Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor
tanítványainak és a nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak
koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti
Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj
rajtam!” Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban
kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!
Jézus megállt, és így szólt: „Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak:
„Bátorság! Gyere, téged hív!” Az eldobta köntösét, felugrott és odament
Jézushoz. Jézus megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” A vak ezt
Felelte: „Mester, hogy lássak.” Jézus erre így szólt hozzá: „Menj, a hited
megmentett téged.” Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az
úton.
Mk 10,46-52
tanítványainak és a nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak
koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti
Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj
rajtam!” Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban
kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!
Jézus megállt, és így szólt: „Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak:
„Bátorság! Gyere, téged hív!” Az eldobta köntösét, felugrott és odament
Jézushoz. Jézus megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” A vak ezt
Felelte: „Mester, hogy lássak.” Jézus erre így szólt hozzá: „Menj, a hited
megmentett téged.” Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az
úton.
Mk 10,46-52
