„Az isteni alázatnak kell a szemünk előtt lebegnie, amellyel Krisztus térdre borul Jeruzsálem falai előtt, sír, hogy »hányszor próbáltalak összegyűjteni titeket, mint kotlós a szárnya alá a csibéit, de ti nem akartátok« [Lk 13,34]. A pap az az ember, aki egész életét arra szenteli, hogy odatérdeljen Jézus mellé, megölelje és azt mondja neki: »Ne búsulj, ne sírj, nézd, itt vagyok, jöttem, segítek a fránya kiscsibéket összeszedegetni, szeretlek téged, számíthatsz rám!«” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
A rózsát karácsony előtti napon fényképeztem Déván, a többi virágot most az idén március elején!! Lassan egyik évből, a másik évre összeérnek a virágok! Nálunk is, a Kárpát medencében örök nyár lesz? ... döbbenten olvastam, hogy a jégkorszakban itt ahol most Kárpátmedence van, közel két kilométeres jégpáncél födte a földet!!