Az imádság nem lehet az emberi hiúságunk, nagyravágyásunk, kapzsiságunk lelki köntösbe öltöztetett körmönfont kielégítése. Az igazi boldogságunk nem abban áll , hogy nyelveken beszélve csodákat teszünk . Egy igazi lelki ember a imádságban az ő Istenét keresi , és nem hírnevet, dicsőséget , az emberek előtti vásári csillogást . Igen, Istenét keresi , aki ha jónak látja általa is tehet csodákat , de azt ő méltatlanságának tudatában mindig próbálja csendesen elrejteni .