A zarándok úton, a negyven fokos melegben, az árnyékot keresve, újból és újból eszembe jutott a 36 zsoltár:

"Az emberek fiai menedéket találnak szárnyad árnyékában."

Hiába, a valóság a legjobb szentírásmagyarázó, a reális szenvedés, veszély, mely körülvesz megvilágítja a szent szöveget,

Csaba t.  

"Uram, irgalmad fölér az égig, 

hűséged a felhőkig.

Igazságosságod, mint Isten hegyei, 

ítéleteid, mint a tenger mélye, 

Uram, embernek, állatnak, te vagy éltetője.

Milyen drága a te kegyelmed, Uram! 

Az emberek fiai menedéket találnak szárnyad árnyékában.

Házad javaiból jóllakatod, és megitatod örömöd patakjából. Tenálad van az élet forrása, 

a te fényedben látjuk a világosságot. 

Jóságod tartsa meg, kik tisztelnek téged,

a tiszta szívűeket őrizd meg hűségedben!"