Csobánkai házunkban született egy kisbaba, nagyon pici, csak két hetes! Isten áldását kérjük a kis Izabellára, és a tizenhét éves anyukájára, meg a kedves Cecíliára ki mint nevelő, nagy lélekkel, mind a két kiskorút befogadta otthonunkba. Csodálom a munkatársaimat, akik bátran, bizakodva az élet mellett döntenek és nem a kis gyámoltalan, a félszeg "nem tudom" mellett! Örvendek amikor bízó lélekkel az Isten nevében segítséget kérő embernek hittel igent merünk mondani, és nem félve, önzőn elutasító nemet!!
Örvendek, mert hiszem, hogy azzal dicsőítjük meg Istenünk nevét, ha bízva az gondviselő jóságában megtesszük azt amit a bajbanlévő emberek az Ő nevében elesettségükben tőlünk kérnek!!
A szép tavaszba a bontakozó életre mindannyian, hittel mondjunk igent, ez legyen a mi legfőbb keresztény Istentiszteletünk!! Enélkül a legszebb templomi liturgia is, csak zengő érc és emberi bohóckodás.