1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (ur. 1451-1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot
12.00- Tornaóra Molnár Noémivel
18.00 ünnepi szentmise Marosillyén
NÁNDORFEHÉRVÁR – MAGYARORSZÁG ÉS NÉPEINEK LELKIISMERETE
1456. július 22-én csoda történt: A Hunyadi és Kapisztrán vezette több nemzetiségű keresztény hadak megvédelmezik „Magyarország kulcsának” számító Nándorfehérvárat, az akkori világ legerősebb hadseregének ostromától.
Az Oszmán Birodalom uralkodója II. Mohamed szultán megsebesül, a flottája elvesztése, nagy emberveszteségek és 20 napi ostrom után, a Konstantinápolyt – Új Rómát elfoglaló hadsereg feladja Nándorfehérvár ostromát és a hadjárat célját (a Magyar Királyság megtörésével az egykori Római Birodalom nyugati részének hódítását és keleti felével egyesítését) visszavonul.
Ezt követően 65 évig az Oszmán Birodalom uralkodója nem vezet szárazföldi hadjáratot Magyarország és rajta keresztül Nyugat-Európa elfoglalására.
Felvirágzik a humanizmus és reneszánsz.
Előzmények:
Fetih 1453 Mehter Marşı
1453. II. Mehmed vezetésével az oszmánok elfoglalják Konstantinápolyt – az Új Rómát,
(Hivatalos neve 1453-ig Νέα Ῥώμη (Nea Rómé), latinul Nova Roma, azaz Új Róma volt, de a gyakorlatban a Κωνσταντινούπολις (Konsztantinupolisz, azaz Konsztantin városa) név terjedt el. A várost I. Constantinus alapította 330. május 11-én Büzantion (görögül: Βυζάντιον, latinosan Byzantium) görög gyarmatváros területén. )
a Kelet Római Birodalom valójában Római Birodalom fővárosát melynek nyugati részét a népvándorlás csapásai megsemmisítettek.
Szentkláray:
A nándorfehérvári vízi és szárazi győzelem, egyértelmű volt akkor a haza megmentésével, a keresztény világ felszabadításával.
A Duna hullámain júl. 14-kén történt hajócsata Hunyadinak egy jól kiszámított taktikai intézkedésén alapult.
Elősegíté sikerét részint a magyar hajóhadnak a naszádok irányításában tanúsított gyakorlottsága, és az összeütközés közben rendíthetetlen bátorsága, az al-tiszai és dunai vidék lakosainak mintegy hagyományként morális és physikai sajátságukká vált tetterő, részint azon kedvező helyzet, miszerint a magyar hajóraj rohamának súlyt kölcsönzött a Duna folyamiránya:
A vízi győzelmet egészen Nándorfehérvár hajórajának kell tulajdonítani, mely nemcsak hogy az ellenség szemeláttára szerelte föl magát s indult el a város lövegeinek oltalma alól, hanem mit sem gondolva a török tartalékhajók melletti tűztelepekkel, mitsem gondolva azzal sem, miszerint a török flottillának zöme nálánál feljebb evedzett, és csak részletének lefelé fordulása volt volna szükséges arra, hogy általa végkép elnyomattassék; azzal sem gondolva, hogy vízár ellen dallazva a kormányosok harcz fordultával nehezebben adhattak egyhangzatba hozható irányt a hajóknak: a vett utasításnak egészen megfelelt, és mind a támadáskor, mind a csata hevében kiváltkép azon taktikailag ügyes kanyarodáskor, melylyel a magyar hajóhad által visszavert török flottillát oldalba foghatta, eléggé nem magasztalható dicsőségben részesült.
Lovász Irén - Boldogasszony anyánk - Ourmother Blissfulwomen (Szt. István Bazilika 2007)
Emlékezzünk azokra az emberekre, aki vállalták az áldozatot és helytálltak egy kilátástalan helyzetben és valóságot formáltak a „lehetetlenből!”
Összeállította:
Bóta László
Összeállításunk teljesebb változatát www.duna.atw.hu honlapon találhatják az érdeklődők.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Barta Gábor: Nándorfehérvár 1456.
Dr. Szentkláray Jenő: A dunai hajóhadak története
Cseh Valentin: Nándorfehérvár ostroma 1456.
Zolnay László:A magyar muzsika régi századaiból / Hadizenészeink a harctéren (1456) /
Nándorfehérvári csata 1456
