Egyházunk ma egy 15 éves szüzet állít példaként elénk, Antiókhiai Szent Margit vértanú és szűz, eredeti nevén Marina. Olvassuk el az életét, tanuljunk tőle Isten iránti hűséget, erős lelkűséget, kitartást!

 

 

 

 

 

 

12.00 Torna: A kitartó munka az akaratot erősíti, a jellemet is csiszolja!

18.00 Szentmise: Szép nagylányainkért, a fiainkért imádkozunk ma, hogy tisztán, jellemesen, szépen éljék életüket! 

2020. július 20.

Szent Margit szűz 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„Drágalátos Gyöngy…”

Antiókhiai Szent Margit vértanú és szűz, eredeti nevén Marina (a keleti egyház így is tiszteli), a négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyike. Legendája szerint 275 (más források szerint 270, illetve 307) július 13-án halt mártírhalált. Mindössze tizenöt éves volt. Mint sok más vértanú halálában, Margitéban is a vakbuzgó pogány apa működött közre. Miután képtelen gyermekét pogány hitére visszatéríteni, maga jelenti fel a hatóságoknál. Margit a börtönben legyőzi a sárkányalakban megjelenő kísértőt, de hóhéraival szemben védtelen. Fáklyákkal égetik a testét, majd vizeshordóba vetik, végül lefejezik.

[…]

Antiókhiai Szent Margit a magyar Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje, aki a „Királyság Patrónája” (Patrona Regni) címet viselte. Kultusza akkor lendült fel igazán, amikor II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról hazahozta koponyaereklyéjét. Hazai kultuszának része lehetett abban, hogy IV. Béla Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát. Az Árpád-házi királyleány domonkos apáca, majd maga is az egyház szentje lett. (1943-ban avatta szentté XII. Pius, névünnepe: jan. 18.) Egy történelmi mendemonda szerint az Árpádok vére buzgott Skóciai Szent Margitban is (névünnepe 1968-ig jún. 10., 1969-től nov. 16.), aki a Magyarországra menekült Edward angol királyfinak és Szent István rokonának, Ágotának lett volna leánya. Ő is szolgálhatott Árpád-házi Szent Margitnak példaképül, hiszen a 9 éves királyleány már 6 éve apácák közt nevelkedett, amikor majd 200 évvel idősebb nagynénjét XII. Ince pápa 1251-ben szentté avatta.

Antióchiai Szent Margit szűz, vértanú

Diós István: A szentek élete

Magyar Katolikus Egyház

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

(részlet)

Margit, szent névrokonaitól való megkülönböztetésül Antiochiai Szent Margit vértanú szűz, a bizánci egyházban Marina. Életét csak legendákból ismerjük, nyilván Diocletianus idejében (307) szenvedett vértanúhalált.

Margit legendája a középkor századaiban jámbor kalandregénnyé színesedett, és antik, keleti elemeket is fölszívott magába, köztük a sárkány hitregei és mesei alakját. Számos, egykori német, francia, angol verses földolgozása van, élt tehát az énekmondók világában is. Nyugaton igazi népkönyvvé válik. Király Györggyel elmondhatjuk, hogy Margit bevonult a középkor világirodalmába.

Hazánkban is igen népszerű. Szűz Szent Margit asszony legendáját az Érdy-kódex a Legenda Aurea és Pelbárt előadása nyomán így adja elő: keresztény hitéért pogány atyja eltaszítja. Törvénybe kerül, ahol meggyötrik, majd beveték az temlecben és nagy fényesség betelé az temlecöt. Mikoron imádkozott vóna, kéré Úristent, hogy mutatná meg őneki személy szerént az ő ellenségét, ki ellene viaskodnék. És íme megjelenék ő előtte egy nagy kegyetlen sárkány, ki mikoron őtet el akarná nyelni, szent keresztnek jegyét veté reá, és ottan elenyészék. Annak utána esmég neki jelenék embernek képében és mondá: elégödjél meg immáron én felőlem és ne háborgass. Szűz szent Margita asszony szent keresztnek jegyét veté reá, és ottan isteken (üstökön, vagyis hajánál fogva) ragadá és lábai alá nyomá, mondván: aláztassál meg kevély ördög egy asszonyállatnak lábai alatt. Az sátán kedég kezde kiájtani: óh bódog Margita meggyőztettem immáron. Ha firfiú győzne meg engemet, nem gondolnék vele, de íme egy gyenge szűztül győzetőm meg. Szűz szent Margita asszony kedég megkérdé... miért háborgatná ollyan igen az keresztyéneket. Mondá: miért mi az erek boldogságot elvesztöttük, hova az embereket viszik, természet szerént bánjok és azon való nagy irigységből háborgatjok őket, hogy ő velök es veszthetnők. És ellyen dolgokat jelentgetvén, fölemelé Szent Margita asszony torkáról lábait és mondá: fuss el ennen hamar nyavalyás és ottan elenyészék.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

(részlet)

Másnap összegyülekeztek a népek, és a bíró elé vezették Margitot. Visszautasította, hogy áldozzék az isteneknek, mire levetkőztették, és égő fáklyákkal sütögették. Mindenki csodálkozott, hogy egy gyönge leányka ennyi gyötrelmet elbír viselni. Akkor aztán a prefektus megkötözve egy vízzel teli edénybe tétette, hogy a büntetés módját váltogatva növekedjék a fájdalom ereje, de hirtelen megremeg a föld, és mindenki szeme láttára sértetlenül jön ki a leány. Ötezer ember tért meg és Krisztus nevéért vállalta a halálbüntetést. A prefektus félt, hogy majd még mások is megtérnek, ezért nagy sebbel-lobbal lefejeztette Margitot.

De Sancta Margareta 20 julii

(részlet)

Ne nézzed, szent atyank, mi gonosságinkat,

Hánem mosogassád sebes tagainkat,

És törüld el-rolunk sok undokságinkat,

Világosiczád meg sötét vákságinkat,

Hogy dicsöségedben örökké élhessünk,

Szüntelen minniaian hogy örvendezhessünk,

És nagy bátorsággal aztot mi várhassunk,

Mint szent Margit aszszony, téged dicsirhessünk.