Sokszor elcsodálkozom, hogy számunkra mennyire csak a rossz, fájdalmas hírek fontosak! A mohácsi vesztes csatáról mindannyian meg szoktunk emlékezni! A sebeket újból és újból feltépjük, de arról, hogy Európa összefogásával sikerült a törököket kiűzni Kárpát-medencéből, arról szinte soha nem emlékezünk meg! Igen, joggal lehetnénk büszkék a pontosan 333 évvel ezelőtti, az úgynevezett "második Mohácsi csatára" is, vagy az 1697-es Zentai csatára, amikor végérvényesen letűnt a lófarkas zászló a szülőföldünkön, de nem tesszük meg, pedig gyógyítaná szívünket!
Igen, sok seb, fájdalom van az életünkbe, de vegyük számba a kisebb - nagyobb győzelmeket, mindazt, ami érték, előre mutat, reményre, bizalomra adhat erőt! Gondoljunk örömmel e szép nyári napon Kolber atyára, ki a gyűlölet és a halál földjén, mint csodaszép csillag ragyog, táplálja az emberi jóságba, szeretetbe vetett hitünket! Ahhoz nyúljunk, lelkünket azzal tápláljuk, ami erőt ad, hitet, bizalmat szül a szívünkben! A bölcs ember tudja, hogy az erdőben sok mérges gomba is van, de nem azt gyűjti össze, s nem azokból készít szeretteinek, családjának vacsorát, hanem a jó ízletes, tápláló vargányából, rókagombából, őzlábból!
12.00 Torna - a jókedvű, vidám mozgás a testet, lelket táplálja, a sikerélmény bátorságot szül a szívünkbe, erőt ad céljaink eléréséhez, valóra váltásához!
17.30 Játék Tanösvény! Laurával, Zitával induljunk neki, fedezzük fel a gyermeki világ porosodó, a feledés határán egyensúlyozó sok - sok játékot!
18.00 Szentmise! Minden mise igazából Isten oltárán bemutatott áldozat! Krisztus előtt az emberek véres áldozatokat mutattak be! Megváltónk keresztáldozata az Újszövetség oltárához vezetett bennünket, ahol nem csak Krisztus örökérvényű keresztáldozata, nagypéntek vér nélküli jelenbe emelése történik, hanem mi magunk is, megzabolázott vérünkkel, drága időnk odaáldozásával, mint az Újszövetség papjai, Isten előtt hódolunk! Annyi mindent kaptunk Teremtőnktől, vágyjunk arra, hogy mi is legalább egy órácskát életünkből ajándékozzunk az élet Urának! A szentmisén való részvételünkkel Isten iránti szeretetünket fejezzük ki, mutassuk meg!
