MAG "...jó földbe hullott, kikelt, felnőtt, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hozott.”
A szántóvető ember azt szeretné, hogy minden elvetett mag százszoros, ezerszeres termést hozzon, de minden erőfeszítés ellenére vannak magok, melyek útszélre hullanak, köves földbe vagy tövisek közé, ahol elhalnak. Mi is nagyon szeretnénk, hogy a ránk bízott életek szárba szökelljenek, nagyra nőjenek, gyümölcsöt teremjenek. A keresztény pedagógia, ahogy boldogemlékű Márton Áron püspökünk megfogalmazta, állandó erőfeszítés, hogy a közömbös, sáros földet a mennyhez közelebb rángassuk. Gondolom, minden szülő, pedagógus, lelkipásztor valamilyen szinten átélte azt a tehetetlenséget amelyet Jézus Krisztus is átélt Jeruzsálem falai előtt, mikor sírva térdre borul: "Hányszor próbáltalak összegyűjteni, mint kotló a csibéit, de te nem akartad."
Egy dolog biztos! Mindannyian felelősek vagyunk saját sorsunkért. Az életet, mind egyetlen igazi zsákmányunkat, Isten a kezünkbe adta, ezért mondhatom, hogy igazából mi vagyunk a szántóvetők, a magot befogadó föld, de még a mag is. A labda a mi lábunknál pattog, a döntés nálunk van, mi kell megtegyünk mindent, hogy százszoros termést hozzunk.
18.00 órakor - Szentmise, hogy a tanítás első félévében elhintett mag szárba szökelljen a gyerekek javára, a tanárok és a pedagógusok örömére.
20.00 órakor - Rózsafüzér a nagy diákjainkért.
