A legtöbb ember befelé fordulva, "otthon" éli az életét! Ezeknek az embereknek a fő kérdés: Mit eszek? Mit veszek magamra, hogy néz ki az otthonom? Mit gondolnak, mondanak mások rólam?! Egyszóval otthon élik az életüket!
Jézus elmegy hazulról! Mesterünk nem csak kinéz a nagyvilágba, hanem elmegy a családokhoz, szóba áll az emberekkel, meghallgatja problémáikat! Számba veszi a fájdalmakat, a gondokat és gyógyírt keres, ajánl a sebekre! Példaképül állítja elénk az ég madarait, a szántó-vető embert, vagy a jó pásztorokat! Magáról ritkán beszél, magával nem foglalkozik, Ő velünk, a környezetében élő emberekkel törődik!
Mi naponta hány órát töltünk otthon, magunkba zárva, és vajon mennyi időt vagyunk házon kívül? Gondolataink, a beszédünk magunk körül forog, vagy bátran bekopogunk testvérünkhöz, hogy meghallgassuk figyelmesen az ő mondanivalóját? Szószerint is, de átvitt értelemben véve is álljunk fel és menjünk el hazulról!
18.00 Szentmise: Felállok és elmegyek hazulról, sietve megyek az Isten házába! Tudnom kell, hogy: "szent ez a hely", ezért a templomajtón kívül hagyom a saját világomat, és megpróbálok a Szentháromságra figyelni! Vajon ma mit akar mondani Jézus Krisztus nekünk a Szentírás szavai által? Milyen jó gondolatokat, meglátásokat, vágyakat szeretne bennem ébreszteni az Isten?! Legyek kíváncsi, nézzek ki a saját fejemből, fogadjam Isten kegyelmeit, ajándékait e szép napon!
20.00 Rózsafüzér: Nagy ajándék, hogy egyáltalán képesek vagyunk felemelni a tekintetünket a föld porából, és égre tekintve meg merjük szólítani teremtő Istenünket! Éljünk a lehetőséggel és mint a gyerek az édesanyját, mi is szólítgassuk bizalommal mennyei Atyánkat! Még ha gyermeteg is az imánk, ha sok is benne a nyűgös nyafogás, akkor is biztos, hogy számíthatunk Isten gyöngéd atyai szeretetére.