"Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.”
Lk 8,16
Az elmúlt évben, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a gyergyószárhegyi Otthonunk udvarán egy találkozót szerveztünk, melynek keretén belül nem csak imádkoztunk, hanem a szakemberek fűrészt ragadva megmetszették a gyümölcsfákat! Akkor elborzadva láttam ahogy a kertészek kérlelhetetlen szigorral milyen sok ágat vágnak le a fákról, most meg nem győzök gyönyörködni a gyümölcsökkel roskadásig megrakott almafákban. Öröm nézni az egymást érő gyümölcsöket. Az áldozatból szemmel láthatóan áldás, élet fakadt!
Mi is Isten gyümölcstermő fái vagyunk! A nap felé tárva ágainkat számtalan irányba útra kelünk, kusza érdeklődési körünk, a lombkoronánk hatalmasra nő, tudatos visszavágás nélkül vajmi kevés gyümölcsöt terem. A kudarcok, a nehézségek amelyek szembejönnek velünk metszenek, sok mindentől megfosztanak, fájdalmat okoznak, nehéz belátni, hogy ez is javunkra válhat! A megpróbáltatások alatt ha elcsendesedünk, világosan látni fogjuk, hogy mi az igazán értékes és fontos, és mi a lim - lom ami csak terhel és lehúz, de igazából haszontalan, értelmetlen. Az igazság óráiban ha dönteni tudok és tudatosan megmetszem önmagamat, céljaim, terveim között rendet rakok és békésen elengedem mindazt, ami lehet, hogy csillog - villog de céltalan, akkor megújul életem. A felesleges körökről való lemondás, a tudatos összpontosítás látszólag fájdalmas áldozathozatal, de egészen biztos, hogy gazdagabbá, termékenyebbé teszi az életemet.
A szülői szigor, a tanárok következetes, határozott munkája mindig meghozza a gyümölcsét! Ott ahol mindent szabad, ahol a tananyag nincs se leadva, se számon kérve, ahol nincs következménye az el nem végzett munkának, ott nem lesz eredmény!
Aki érett, értékes gyümölcsöt akar, az vegye kézbe a metszőollót, sőt néha a láncfűrészt is és kezdjen határozott őszi nagytakarításba!
"Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.”