"Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre."
Jn 6,22
Örömteli szívvel izlelem a hazai levegőt és csodálom az év első bomló rózsa bimbóját. Eltelt egy nyugodt belső béke, a hosszú útról megtérve számba veszem a feladatokat. Legfontosabb munkámhoz a példakép az áldott tavaszi napfény, mely addig cirógatja a rózsabimbót, amíg az ki nem bomlik.
Ezt teszi a mi ragyogó Napunk, áldott Megváltónk is, végtelen gyöngédséggel bátorít, biztat, szent testével táplál, szent igéjével tanít, vezet, hogy mi magunk is áldássá, ajándékká váljunk ezen a földön.
Nekünk is ez a feladatunk. A most kezdődő vadonatúj tavaszi hét első napján, szeretettel biztatom, bátorítom a nagy családom minden tagját, hogy végezzük lépésről - lépésre nagy szeretettel az állapotbeli kötelességeinket! Ezért kérlek benneteket gyermekeink, hogy tanuljatok, szépen bontsátok ki azokat az értékeket amelyeket a jó Isten nagylelkűen belétek rejtett, ami nélkületek soha nem születne erre a földre.
Mindaz az érték ami belőlünk fakad, akárcsak a szépen bomló rózsa, Istent dicsőítve örökre megmarad. A szép tavaszban mi magunk is boruljunk virágba, teremjük a jócselekedetek gyümölcseit, létünkkel hirdessük Isten végtelen irgalmas szeretetét.
"Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre." 