"Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: „Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?” Azt felelte: „Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!” Erre az Úr azt mondta: „Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnőtt, a másik éjjel elpusztult. Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?”
Jón 4,9
Csodálatos történet! Mulatságos olvasni, ahogy a végtelen nagy Isten a kis mitugrász prófétával beszél:
- „Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?”
Kérdi az Úr, Jónás ezt felelte:
- „Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!"
A próféta gyermeki durcával mondja, hogy örök harag, ezt a halálomig nem bocsátom meg. A mennyei Atyánk végtelen türelemmel magyarázza a duzzogó prófétának a döntését: - „Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnőtt, a másik éjjel elpusztult. Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?”
Gyönyörű Istenarcot fest elénk Jónás próféta könyve! Mennyei Atyánk nem csak a tudatlan embereket szánja, hanem az állatokat is! Az egész világ az Istené, a növények, az állatvilág az emberekkel együtt, a földgolyó, a naprendszer, az univerzum, minden, de minden Isten gyermeke! Próbáltam utánajárni, leírva nem találtam, de többször hallottam idézve: Egyszer egy gyermek megkérdezte Szent II. János Pál pápát, hogy a nemrég megdöglött kutyája ott lesz-e a mennyek országában? A nagy pápa állítólag megnyugtatta a gyermeket és azt válaszolta, hogy egészen biztos, hogy az állatok is ott lesznek a mennyek
országában. Bátran mondhatta, hisz már Szent Pál a Rómaiaknak írt levélben megjegyzi: "Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig. De nemcsak az, hanem mi magunk is, akik bensőnkben hordozzuk a Lélek zsengéjét, sóhajtozunk, és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. Mert megváltásunk még reménybeli." Rom 8,22
Ez azt jelenti, hogy nem csak Jézus fizikai teste dicsőült meg, hanem az egész világmindenség, minden teremtmény vágyva várja, hogy megváltás, a megdicsőülésben beteljesedjen. Jézus nyugtat, bátorít: "Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! 2Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek. 3Ha aztán elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. " Jn 14,1
Milyen gyönyörű ez a világ? De akkor milyen gyönyörű lesz az az ország, ahová mindannyian meghívást kaptunk? Hisz maga Jézus Krisztus mondta: "Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik."
I. Kor 2,9
Mennyei Atyánk végtelen jóságából, gyönyörű igéreteiből erőt merítve reményteli szívvel folytassuk lelki zarándokutunkat, a remény szent évében,