Jézus hazamegy Názáretben, tanít, csodát tesz, de azok akik között felnőtt nem ismerik fel, vitatkoznak, lökdösődnek, sőt annyira félreismerik egyesek, hogy meg is akarják ölni! Ne csodálkozunk ezen, ne botránkozzunk Jézus kortársain, hanem gondolkodjunk el azon, hogy vajon ki számomra a Megváltó? Csendesedjetek el és fogalmazzam meg a bennem lévő Istenképet!? De előtte nézem meg, hogy Szent Ferenc számára ki az Isten?
Ferenc egy kis pergamenre írt egy gyönyörű imát, és Leó testvérnek adta vigasztalásul – a papír másik oldalán a híres ferences áldás található:
Dicséret a magasságbeli Istennek
„Te vagy a szent Úr, az egyetlen Isten, aki csodákat művelsz.
Te vagy az erős, Te vagy a nagy, Te vagy a magasságbeli.
Te vagy a mindenható király, Te, szent Atyánk, ég és föld királya.
Te vagy a három és egy, az Úr, az istenek Istene.
Te vagy a jó, minden jó, a legfőbb jó, az élő és igaz Úr Isten.
Te vagy a szerelem, a szeretet; Te vagy a bölcsesség, Te vagy az alázat, Te vagy a türelem,
Te vagy a szépség, Te vagy a szelídség.
Te vagy a biztonság, Te vagy a megnyugvás, Te vagy az öröm, Te vagy reményünk és vígasságunk.
Te vagy az igazságosság, Te vagy a mértékletesség, Te vagy minden gazdagságunk.
Te vagy a szépség, Te vagy a szelídség, Te vagy oltalmazónk,
Te vagy őrizőnk és védelmezőnk; Te vagy az erősség, Te vagy az enyhülés.
Te vagy a mi reményünk, Te vagy a mi hitünk, Te vagy a mi szeretetünk,
Te vagy a mi teljes édességünk, Te vagy a mi örök életünk:
Nagy és csodálatos Úr, mindenható Isten, irgalmas Üdvözítő.”
"csodálkozott hitetlenségükön."
"csodálkozott hitetlenségükön."