Evangélium: "Abban az időben Jézus útközben látott egy vakon született embert. A földre köpött, sarat csinált a nyállal, a sarat a vak szemeire kente, és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Siloe annyit jelent, mint Küldött. Ő elment, megmosdott, és amikor visszatért, már látott. ...... Jézus mikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?” Ő így válaszolt: „Ki az, Uram, hogy higgyek benne?” Jézus ezt felelte: „Látod őt, aki veled beszél: ő az!” Mire az ember így szólt: „Hiszek, Uram!” És leborult előtte."

Jn 9,1

Szent Ferenc éve! Javaslom, hogy március 15-ét, a magyar szabadság napját, az 1848-as ideálok ünnepét az idén Assisi bűnbánó kisebb testvérével ünnepeljük közösen! A ferences lelkiség szemüvegén keresztül ha nézzük ezt az ünnepet, három üzenet fogalmazódik meg bennem: 

1. A belső szabadság: 1848 a külső szabadságról szólt, de Szent Ferenc arra emlékeztet, hogy a valódi szabadság ott kezdődik, ahol a szívünk már nem rabja az indulatoknak, a félelemnek vagy a gyűlöletnek. Jézus visszaadja a látását a vaknak, de a hit szárnyakat, szabadságot adó kegyelmét is felkínálja! A láncot a testünkről és a lelkünkről tépjük le! 

1848 üzenete: A politikai és társadalmi szabadság törékeny marad, ha közben belsőleg a harag, a hitetlenség, az előítéletek vagy a fogyasztói kényszerek rabszolgái vagyunk. Legyünk szabadok a megbocsátásra és az önzetlenségre, a szolgáló szeretetre – ez az igazi szabadság, ez elérni, ide kell a forradalom.

2. Bonum commune! A „közös jó”, mint testvéri kötelék. A márciusi ifjak egységben léptek fel a nemzetért. Ferenc ezt kiterjesztené, hisz a haza nem csupán egy földrajzi terület, hanem egy testvéri szeretetközösség, ahol felelősek vagyunk mindannyian egymásért. Jézus nem ítélkezik, hanem segít, szeret, gyógyít.

1848 üzenete: Az elmagányosodott és megosztott világban március 15-e arra hív, hogy ne „mi” és „ők” csoportokban gondolkodjunk. Keressük azt ami összeköt, és tekintsünk embertársainkra. - jókra, rosszakra egyaránt - úgy, mint akit „Isten adott nekünk” testvérül. Az emberiség igazi "szabadsága" az irgalomban és az egymás iránti felemelő szeretetben rejlik.

3. Teremtésvédelem - Ferenc, a teremtett világ védőszentje ma azt mondaná: a haza szeretete ma a természet védelmét is jelenti. A márciusi szabadság része a szülőföld szeretete, felelősök vagyunk a Kárpát-medence minden négyzetméteréért és a rajta élő sok - sok élőlényért, az ők szabadsága, boldogulása, a mi szabadságunk, boldogságunk záloga! Jézus az anyagi világot, a növényeket, állatokat értékesnek tartja, a mai evangéliumban a föld sarával gyógyít.

1848 üzenete: Nem lehetünk szabadok egy beteg és kizsigerelt környezetben. A hazaszeretet modern formája a vizeink, földjeink és erdőink megóvása a jövő generációi számára. Március 15-én ünnepeljük azt a földet is, amely táplál minket. Vállaljunk érte „felelősséget”, azaz mértéktartó életvitellel  és gondviselő szeretettel éljük a forradalmárok vére által öntözött földön az életünket.

1848-ban a jelszó tömör volt: „Talpra magyar!” A forradalom zászlaja alá, e sürgető üzenet, a cselekvő életre hívott! Álljunk hát talpra! A háború árnyékában botorkáló világunkban, Ferenccel Istenhez kiáltunk: Uram, tégy minket a te békéd lánglelkű forradalmáraiddá, hogy őszinte, bölcs párbeszéddel kiengesztelődést, jövőt vigyünk oda, ahol most ellenségeskedés, háború van!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Kép: 2026 március 15 - Piski csatatér