Evangélium: "megjelent köztük (Jézus), és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok, a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát.

De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Majd így folytatta: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek.” 

Lk 24,35-48

A feltámadt Krisztus meglátogatja az apostolokat. Nem ködös szellemként, hanem hús-vér valóságában, testén a szent sebhelyekkel, jó étvággyal fel keresi a tanítványait. Ennek az első látogatásának a legfontosabb üzenete: az Ő Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdessenek minden népnek.

Szent Ferenc, a „második Krisztus”, tudja, hogy a  megtérés és bűnbocsánat  nem teológiai fogalom amiről majd sokan doktorálni fognak, hanem egy teljesen új életstílus. Nézzük meg, hogy Ferenc számára mit jelent a megtérés és bűnbocsánat?

1. Megtérés - Isten jóságára való csodálkozás.  Ferenc nem csak elfordult a bűntől, hanem tudatosan odafordult Istenhez. Ez számára nem egy egyszeri  "pálfordulatot" jelent, hanem folyamatos, mindennapos újratervezést. Ferenc számára a megtérés azt jelentette: otthagyni a „magam ura vagyok” állapotot, és belépni az „Isten engedelmes gyermeke” szabadságába. Gondoljunk arra a történetre, amikor megcsókolta a leprást - végül is a végrendeletében leírtak szerint ez volt az ő igazi megtérése. Azt írja, hogy a tett után, ami addig keserű volt, édessé vált. Ferenc számára a megtérés öröm és boldogság: Isten közelében élni egyszerűen jobb és örömtelibb, mint a gőg és a bűn fogságában vergődni, acsarkodni az emberekre.

2. Bűnbocsánat: Tudatosan a„Kisebbség” útján járni.

Ferenc nem bíróként, hanem „kisebb testvérként” (Frater Minor) hirdetett bűnbocsánatot.  Soha nem vádolt másokat. Azt mondta: „Ha a legnagyobb bűnös kapta volna meg azt a kegyelmet, amit én, az sokkal jobban szeretné az Istent, mint ahogyan ő azt teszi.” Ez a végtelen alázat teszi hitelessé Ferencet. Azt akarja, hogy az emberek ne féljenek Istent szeretni és magukat vádolni, mert így nyernek bocsánatot. Ferenc annyira szomjazta az emberek üdvösségét, hogy kieszközölte a pápánál a teljes bűnbocsánat lehetőségét a „Porciunkula” kápolnájában. „Mindenkit a Paradicsomba akarok küldeni!” – kiáltotta. Számára a bűnbocsánat nem jogi aktus volt, hanem az, hogy visszavezetjük az eltévedt testvért az Atya házába. Ezért is mondta újból és újból „Testvérek, kezdjünk el jót cselekedni, mert eddig még alig tettünk valamit!” Enélkül nincs  megtérés. Ezért nem fordítunk hátat a bajban lévő gyerekeknek vagy azoknak, akik segítséget kérnek tőlünk, hanem a mai  szűkös lehetőségek közepette is krisztusi derűvel és béketűréssel gyakoroljuk az irgalmas szeretetet. Ez a mi mindennapi bűnbánatunk.

A mai evangéliumban Jézus úgy köszönti az apostolokat: 

„Békesség nektek!” Ferenc is így köszön: "Pax et Bonum!" 

Én is így köszönök el tőletek: Isten adjon békességet, 

Csaba t. 

Kép: A béke galamb még eléggé törékeny, de ha vigyázunk rá majd csak megnő!