Evangélium:... megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”

Jn 6,22-29

 A mai Tranzitus a lelki élet „nulladik lépcsőfokára” világít rá. Sokszor elveszünk a szabályok - a „mit szabad” és  „mit nem szabad”- rengetegében. A sok bölcs tanító sokszor egymásnak is ellentmondó tanításában, mint egy labirintusban bolyongunk, pedig Jézus a lehető legegyszerűbben tanítja, hogy a lelki élet alfája és omegája: Istennek az tetszik, ha hisztek abban, akit a mennyei Atya küldött.

1.  Maga a mennyei Atya mondja a színeváltozás hegyén: „Ő az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” A mennyei Atya egyetlen üzenete az Újszövetség népeinek így hangzik: „Őt hallgassátok!” Ez nem egy passzív figyelést jelent. Aki hallgatja Jézust, az rájön, hogy a hit nem egy elvont dolog, hanem egy személyes kapcsolat azzal, akit az Atya küldött és akivel folyamatosan párbeszédet folytathatunk. Ez az odafordulás kedves Isten előtt. Ebből a bizalomból, a Jézusra hallgatásból nőttek ki a vértanúk, a szentek, a hatalmas katedrálisok, az iskoláink, a kórházaink, ebből az párbeszédből épül, szépül ma is az Isten gyönyörű Országa.  

2. Mi a mennyei Atya akarata? Jézus odalépett hozzájuk, és így szólt: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok minden nap, a világ végéig.” Mt 28,18 A Krisztusra hallgatásból, hamar küldetés lesz! Megváltónkra való figyelésből felhatalmazás lesz, ahogy Jézus az atyától, mi is Mesterünktől mandátumot kapunk az emberhalászatra: Jézus az Atyától kapott teljes hatalommal így szól hozzánk: „Menjetek!” A papi, prófétai, királyi küldetés, melyet a keresztségben krizmával felkenve kapunk, nem uralkodásra jogosít fel, hanem szolgálatra, irgalmas szeretetre. Krisztusnak tanítványává válni nem teher, hanem egy égig érő lajtorja, mely az eget a földdel összeköti, mely által - te a marék por - Isten világába léphetsz! A „veletek vagyok mindennap” ígérete pedig a garancia arra, hogy a tanári katedránál, a traktoron kint a szántóföldön, a fakanálnál a konyhában, vagy a  szószéken a templomban, te sehol sem vagy egyedül, te mindig - mint egy mennyei GPS-re - számíthatsz Megváltó Istenedre. Vele mindig, mindent jóságosan megbeszélhetsz és ujratervezhetsz!

3. Az Atya és a Fiú szeretet-szövetség:„Az Atya szereti a Fiút, és ezért a kezébe adott mindent.” János 3,35  Ez a kulcsmondat. Isten nem egy hierarchikus hivatali utat jelölt ki számunkra, hanem egy élő szeretetkapcsolatba hívott meg mindanyiunkat. Bízhatunk Jézusban, mert az Atya mindent rábízott. Szent Ferenc hamar megértette: ha a megfeszített Krisztushoz tartozunk, akkor minden, de minden a miénk, ezért is mondja nagyon helyesen, hogy „Isten az én mindenem”. Ez a hatalmas "gazdagság" erőt ad a munkához, a béketeremtéshez, a folyamatos újrakezdéshez, ahhoz, hogy a keljfeljancsi példájára bármi is történik körülöttünk, velünk, mi újból talpra állva Isten Országát tovább építsük. 

Ferences módra egyszerűsítsük le a lelki életünket! Ne azt kérdezzük: „milyen bonyolult imákat, szertartásokat kell végeznem, hogy üdvözüljek?”, hanem csak azt: Hiszek abban, akit az Atya küldött? Szoktam hallgatni rá, beszélgetni vele az ima csendjében? Ha hiszünk Benne és nap mind nap beszélünk is vele, akkor a félelem, de még a „háborús morajlás” is elcsendesedik. Ha hiszünk Jézus Krisztusban, akkor az összefogás szegénnyel, gazdaggal, különféle nemzetiséghez tartozó emberrel természetessé válik. Mert ha Hozzá tartozunk, akkor lassan de biztosan megtapasztaljuk azt amit Szent Pál így fogalmazott meg: "Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem, és feláldozta magát értem. " Gal 2,20„Istennek az tetszik, ha hiszünk Benne...” – 

Legyen egyszerű az imánk minden helyzetben – az élet hozhat derüt, hozhat borut, mi így fohászkodunk: „Jézus Krisztus, én csak rád hallgatok, Te vagy az Atya Küldötte, vezess engem bölcs akaratod szerint!”

Legyünk „Istennre hallgatók"! 

Szeretettel, 

Csaba t.