Evangélium: „Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!” Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.”
Jn 1,47-51
Nátánáelt, a galileai Kánából származó igaz izraelitát Fülöp apostol hívta meg és vezette Jézushoz. A szent hagyomány szerint ő nem más, mint Szent Bertalan apostol, aki a pünkösd után Krisztus akarata szerint, lángoló lélekkel építette Isten országát a távoli Keleten. A hagyomány szerint hirdette az evangéliumot a mai India, Mezopotámia (Irak) és Perzsia (Irán) területén, valamint a Kaukázusban, Örményországban. Itt, Albanopolis városában szenvedett rendkívül kegyetlen vértanúhalált Krisztusért: a pogányok élve megnyúzták, majd egy fára szegezték. Emiatt a keresztény művészetben szinte mindig úgy ábrázolják, hogy a saját lehúzott bőrét tartja a kezében (például Michelangelo Utolsó ítélet című freskóján a Sixtus-kápolnában).
Ma, a Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén olvastuk a Bertalan apostol meghívásáról, akit élve megnyúzták és egy fára felszegezték azt az embert, aki egészen biztos, hogy senkinek nem ártott? Hiszen maga Jézus mondta róla: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!”
Miért bűn a jóság a gonoszság szemében? Ábel egyetlen bűne az volt, hogy szerette az Istent, és hogy nagylelkűen áldozatot mutatott be néki – és ezért az önző, kapzsi tulajdon testvére megölte!
Jézus így beszél a kortársainak: „Jaj nektek! Mert ti építitek a próféták sírjait, atyáitok pedig megölték őket.” (Lk 11,47). Jézus a kereszten nagylelkűen megbocsát gyilkosainak, de Jeruzsálem pusztulását nem állítja meg!
Márton Áront a lehető legaljasabb módon elfogta, megalázta, minden tettét és szavát kiforgatta, majd életfogytiglani börtönre ítélte a bukaresti törvényszék – aztán 2026-ban ugyancsak Bukarest emlékévet hirdet az ő tiszteletére! Miért kell a jó embereknek ennyit szenvedniük?
Édesapámat néhány versért meghurcolták, fegyházba zártak, aminek a végén ő meghalt, én meg árván nőttem fel. Rehabilitálták, nekem és a húgomnak az állam ma havonta kárpótlást fizet, de én nem apámtól tanultam meg biciklizni, úszni, síelni; nekem nem apám mondta el, hogy melyik út vezet a Szent Anna-tóhoz, vagy hogyan kell felmászni az Egyeskőre, hogy vigyek virágot annak a lánynak akit szeretek.
Jó embereket tartóztatnak le Magyarorszagon, hurcolnak meg, gyermekek maradnak otthon mondhatni árván, mert tombol a gyűlölet!
Beszélhetnék Ukrajnáról, most tartottam Beregszászon Szent Kereszt-búcsút. Találkoztam ott többek között egy síró édesanyával, akinek mindkét fiát bilincsben vitték el ölni, idegen érdekek miatt, pedig azt ígérték, hogy egy családból csak egy gyermeket visznek katonának. Világunkban túlárad a gonoszság! Miért kell a Sátánnak oly gyakran tombolnia és diadalmaskodnia ebben a világban?
Végtelen alázattal Isten angyalait kérem, hogy vigyék az ártatlanul megtámadott emberek imáját Isten színe elé. Megváltó Mesterünk szavai bátorítanak minket: „Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet sem e kicsinyek közül! Mondom nektek: angyalaik a mennyben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.” A katolikus teológia és az egyházi hagyomány erre a mondatra alapozza az őrzőangyalok létezését és tiszteletét. Jézus szavai szerint minden egyes embernek (akit Isten a „kicsinyek” jelzővel illet) van egy saját angyala a mennyben. Ezért imádságos szeretettel kérjük az angyalokat, hogy kéréseinket, buzgó imáinkat vigyék igazságos mennyei Atyánk színe elé, hogy a Néró, Robespierre, Hitler, vagy Sztálin lelkületű embereket állítsa le! Fékezze meg a gonosz tombolását, és vezessen el minket az áldott béke földjére!