Evangélium: „Abban az időben néhány farizeus jött Jézushoz, és figyelmeztették: „Sietve távozzál innen! Heródes meg akar ölni.”
De ő ezt válaszolta: „Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök, és gyógyítok ma és holnap; csak harmadnapra fejezem be. De ma, holnap és holnapután tovább kell járnom utamat, mert nem veszhet el próféta Jeruzsálemen kívül.
Jeruzsálem, Jeruzsálem, te megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek. Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de te nem akartad. Meglátjátok, elhagyott lesz házatok. Mondom nektek: Nem láttok engem mindaddig, amíg el nem jön az az idő, amikor így kiáltoztok: »Áldott, aki jön az Úr nevében!«”
Lk 13,31–35
Jézust jószándékkal figyelmeztetik: „Sietve távozzál innen! Heródes meg akar ölni.” Krisztus nem fél, sőt, kemény szóval üzen Heródesnek: „Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök, és gyógyítok ma és holnap; csak harmadnapra fejezem be.”
De ki ez a Heródes, akinek Jézus ilyen félelem nélkül beszól? A mai evangéliumi részletben szereplő Heródes nem más,mint Heródes Antipász, Galilea és Perea negyedes fejedelme (tetrarchája) – az az uralkodó, aki korábban börtönbe vetette,majd Salómé tánca és Heródiás áskálódása miatt lefejeztette Keresztelő Szent Jánost. Az ő fennhatósága alatt álló galileai falvakat járta Krisztus. Ugyanaz a személy, aki Jézus kínszenvedése idején, nagypénteken Pilátus előtt végre találkozik Jézussal Jeruzsálemben, amikor a helytartó hozzá küldi át.
Jézus Krisztus értünk nyíltan vállalja a veszélyt. Tudja jól, hogy Keresztelő Jánost – akiről azt mondta, hogy asszonyok fiai közül nem született nagyobb, mint ez az ember – Heródes csak úgy, egy átmulatott éjszaka után nyilvánosan lefejezteti, és még a fejét is odaadja játékszerül egy ledér lánynak. És mégis, Jézus bátran folytatja azt a munkát, amivel Őt a mennyei Atya megbízta!
Jézusnak ezt az igazság melletti bátor kiállását nekünk is meg kell tanulnunk. Mert inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint félve lapulni az emberek előtt. Biztos, hogy veszélyes a mai felfokozott, zűrzavaros világban megszólalni,és prófétai bátorsággal Isten üzenetét kimondani. Veszélyes a politikai foglyok mellett kiállni, a mérhetetlen kapzsiságra és a társadalmunkba beköltöző többi súlyos bűnre figyelmeztetni az embereket.
Figyelmeztetnünk kell pedig egymást a veszélyekre; gondoljunk Jézus szavára: „Amikor felhőt láttok nyugaton felkelni, azonnal azt mondjátok: Eső lesz. Így is történik. S amikor a déli szél fúj, azt mondjátok: Hőség lesz. Úgy is lett. Képmutatók! Az ég és a föld színét meg tudjátok ítélni, hát az idők jelét miért nem tudjátok felismerni?” (Lk 12,54–56)
János figyelmezteti Heródest – nem szabad a testvéred feleségét elvenni –, és a fejével fizetett érte! Jézus meri kimondani a farizeusoknak, az írástudóknak, hogy meszelt sírok vagytok – kívülről rendezettek, de belülről telve rothadó utálatosságokkal –, és Jézust keresztre feszítik.
Biztos, ha ma egyetlen politikus is ki merné mondani, hogy a csőd szélén ingadozik a társadalom, mert rengeteg adósságunk van – nem engedhetjük meg magunknak ezt a fölösleges, pazarló jólétet, vissza kell venni a költekezésből, a nadrágszíjat meg kell szorítani! Talán akkor, ha mindannyian összefogunk, nem fognák a bankok a fizetésképtelen, drága hazánkat darabonként eladni. - De ki meri ezt a nyilvánvaló igazságot kimondani, hangosan az utcán hirdetni? Az biztos,hogy a tanárok, az egészségügyben dolgozók, a szakszervezetek – mindenki tiltakozna és sztrájkolna –, és az ilyen politikus többet a közéletben labdába sem rúgna. Pedig ezeket az igazságokat ki kell mondani, akár alkalmas, akár alkalmatlan a befogadására a közélet. Egymás után cserélhetjük a kormányokat, a közszereplőket, de ha az életformánkon nem tudunk változtatni, nem fog változni semmi, csak a gyűlölet fog fröcsögni mindenütt!
A szerény, természethez közeli életformát kell megélni és felvállalni. Senki sem halt éhen ma Európában, de sokunkon van pluszban húsz-harminc kiló, ami lassan megöli az embert. A szakértők szerint annyi ruha van Európában, hogy ha ma bezárna minden ruhagyár, akkor is még hat generációnak lenne bőségesen mit nap nap után felvennie.
A nagy társadalmi megújulásokat ha nézzük, azt látjuk, hogy minden alkalommal a gyógyszer ugyanaz és végtelenül egyszerű: „Térj meg, és élni fogsz!” Mondj ellent a test és a szem kívánságainak, törd le magadban a kevélységet, és te is,de a néped is virágozni fog! Térj meg, kapaszkodj Isten örökérvényű törvényeibe, járj a tízparancsolat útjára, és élni fogsz!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: oltár Jeruzsálemben a Szent Sir bazilikában, a Golgota csucsán.