„Te adtad nekem, Uram, az ősöket, Te rendeltél engem e jeles családból való származásra... Te voltál az, aki oly sok vihar közt megtartottad házunkat, és Te ültetted el a szívemben a szüleim iránti tiszteletet és a szülőföld szeretetét. Mert a gyökér, melyet Te gondoztál, nem száradhat ki a világi viharokban.”

II. Rákóczi Ferenc fohászaiból

Elmélkedés: 

- Rákóczi 1676-ban született a zempléni Borsiban. Gyermekkorát Munkács várában töltötte, amelyet édesanyja, Zrínyi Ilona éveken át hősiesen védett a császári csapatokkal szemben. Ez az időszak a hűség, a családi példa és a szülőföld szeretetének megalapozása volt a kisgyermek szívében. Ott, a várfalak között, az ostromzajban tanulta meg, hogy a legértékesebb dolgainkat: a hitünket, a családunkat, a hazánkat nem adjuk fel harc és áldozat nélkül.

- A gyökér a fa legrejtettebb része. Nem látszik, a föld alatt van, de mégis belőle él az egész fa, a lombok és a gyümölcsök. Ha a gyökér ép és mélyre nyúlik, a legnagyobb vihar sem képes kicsavarni a törzset. 

- Biztatom a zarándoklat résztvevőit, hogy csendesedjünk el, és nézzük meg a saját gyökereinket! Gondoljunk hálával a szüleinkre, nagyszüleinkre, a minket felnevelő családi fészekre és arra a lelki örökségre, amit tőlük kaptunk. Mindannyiunknak két szülőföldje is van: az egyik, ahol fizikailag megszülettünk, a másik pedig az, ahol megkereszteltek, ahol hitben felcseperedtünk, végső soron a Szentföld, ahol Krisztus Urunk élt, tanított és csodákat tett.

- Vajon mi hogyan gondozzuk, hogyan védelmezzük ezt a szent, keresztény örökséget a mai világ modern, mindent elmosni akaró külső viharaival szemben? Megvan-e bennünk az a munkácsi konokság és hűség, amellyel Zrínyi Ilona védte a várat és gyermekei jövőjét?

- Déván és a házainkban sok-sok sebzett gyökerű gyermekkel találkoztunk, de ennek ellenére azt láttam, hogy minden gyerekünk mélyen ragaszkodott a vér szerinti rokonaihoz és a szülőföldjéhez is. A mi dolgunk ezeket a gyökereket gyógyítani, élővé tenni, hogy a ránk bízott, cseperedő gyermek, a kétlábon járó élet fákat – sok-sok jó gyümölcsöt teremjenek.

Házi feladat:Ma gyújts meg egy gyertyát, és név szerint mondj el egy hálás imát azokért, akik a hited és az életed gyökereit adták: szüleidért, keresztszüleidért, tanítóidért, papjaidért, mindazokért, akik a jóra, a szépre tanítottak, és akik a múltból jövő értékek stafétabotját a kezedbe adták!

Szeretettel, 

Csaba t.