Uram szinte hallom, ahogyan sírva mondod: "hányszor próbáltalak összegyűjteni benneteket, mint a kotló a csibéit, de ti nem akarjátok!" Hallom a hangodat Uram, és nem csak kétezerév távlatából, hanem az ajtónkon kopogtató új esztendő küszöbéről is! Igen, az új év,  2016 előtt is sírva leborulsz és arra kérsz, hogy mind csibék a kotlóhoz úgy bújjunk Hozzád és egymáshoz, nagy bizalommal, szeretettel e nehéz időkben, mert valóban  fenn áll a reális veszélye annak, hogy bűneink kővetkezményeként kő kövön ne maradjon az  új esztendőben!!

O milyen más lett volna a világ, ha ott Virágvasárnapján melléd álltak volna az emberek, ha nagypénteken nem Barabást, hanem téged választottak volna Jeruzsálem lakói! Igen valószínű akkor is küldted volna az apostolokat, a tanítványokat kettesével, hogy a szeretet Evangéliumát hirdessék a föld végső határáig! Biztos, hogy akkor is kiáradt volna a Szentlélek, és egészen biztos, hogy a Szentháromságra figyelő emberiség élete megtorpanások, háborúk nélkül csodálatosan bontakozott volna a tudományok, a művészetek, a szeretet embertsegítő szép művein keresztül! Ki tudná megfesteni, hol járna ma az emberiség, ha megspóroltuk volna azt a rengeteg vért, háborút, aljasságot mit kétezer év alatt elkövettünk egymás, és saját magunk kárára!!

Uram én nem kárhoztatom az előttem élő embereket a rósz döntésekért, én eléd állok, itt vagyok mint kis sebzett csibe és nagyon szeretnék tudatosan hozzád bújni, karjaid árnyékában menedéket találni! Tudatosan melletted döntők, határozottan megfogadom, hogy teljes szívemből minden erőmből imádlak téged teremtő Istenemet és minden felebarátaimat, mint jótestvéreimet szeretni fogom válogatás nélkül!

Ebben az órában azért is imádkozom, hogy sok sok testvérem legyen, hogy minél több embertársam kapjon az erőt és bátorságot, hogy tudatosan döntsön a bennünket szeretettel hívó és kitárt karral fogadó Jézus Krisztus mellett! Gyertek jelezzük Mesterünknek, hogy itt vagyunk mellette, hogy számíthat ránk 2016 minden egyes áldott napján!

Szeretettel,

Csaba t.