Hamvazószerda: A bűnbánat lényegéhez hozzátartozik, hogy szembenézek őszintén önmagammal a gyóntató székben a lelki vezetőm segítségével, megbánom a bűneimet, megfogadom erősen, hogy többet a sötétség útjára nem lépek, sőt az is fontos, hogy a magam számára elégtételt, büntetést is vállalok a bűneimért!
Mindezt meg kell tegyem, de tudnom kell, hogy mindez nem elég, mert nem tökéletes a bűnbánatom ha itt megállok! Nem szabad leragadni a saját hibáimban való dögönyözésnél! Az igazi nagyböjti szentidőnek nem az a célja, hogy magamat gyötörjem a saját gyengeségeim miatt keseregjek, vagy magamba roskadjak! A bűnbánatban, ha csak saját magammal maradok, akkor elég rossz társaságban fogok lenni! Az igazi nagyböjt célja az, hogy elinduljunk a tékozló fiú útján! Vele együtt mondjuk ki: "Felkelek és Atyámhoz megyek!" Ő a jó társaság, akire vágyik a lelkünk!
Legyen a nagyböjti szent időben Kis Szent Teréz a lelki vezetőnk, aki a következő szép tanítással szól hozzánk:"Ha szent akarsz lenni, könnyű lesz az neked, csak egy célod legyen: Jézusnak örömet szerezni!"
Határozzuk el most a nagyböjt elején, hogy naponta legalább három olyan dolgot teszünk, ami a mi drága Jézusunknak örömet szerez. Minden szeretetből véghezvitt tett, jócselekedet, irgalmasság, hiszem, hogy olyan, mint egy csodaszép virág, melyet az értünk kereszthalált vállalt Megváltónknak ajándékozhatunk! Ne legyen üres a két kezünk, teremjük a megtérés szép gyümölcseit! Naponta újból is újból szép ajándékokkal keressük fel az Istenünket!