Keresztelő Szent János hívására tartsunk bűnbánatot!

"Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét!

.... fejsze már a fák gyökerén van! "

Mt 3,8

A jobb latornak, a kereszten Jézussal való találkozása óta tudjuk és hisszük, hogy a szenteknek is van múltja, de a legnagyobb zsiványnak is van jövője! Sajnos egy olyan világban élünk, ahol nem a csendes növekedésben, nem a napról-napra verejtékes munkával való kibontakozásban hiszünk, hanem a származásunk, bőrszínünk, felekezeti, politikai hovatartozásunk alapján való felsőbbrendűségünkben! 

A marék porból született ember hajlamos azt hinni, hogy neki alanyi jogon jár az életszentség és az üdvösség, és ezért nem az erények napról-napra való gyakorlása által akar megszentelődni, hanem helyezkedéssel, ügyeskedéssel, képmutatással, sőt nagyon sokszor mások elítélésével! Mennyire igaza volt Jézusnak, mikor a farizeusról és a vámosról beszélt kétezer évvel ezelőtt!

"Az elbizakodottaknak, akik meg voltak róla győződve, hogy igazak, s a többieket megvetették, ezt a példabeszédet mondta: „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus odaállt előre, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, mindenemből tizedet adok. – A vámos megállt hátul, szemét sem merte fölemelni az égre, inkább a mellét verte és könyörgött: Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek! – Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, az nem. Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki megalázza magát, az felmagasztaltatik.” Lk 18,9

E kilenc állomásból álló lelkigyakorlatunk során, szeretnénk egyfelől a legnagyobb ámító, a gonosz lélek irdatlan pusztításával, szakadatlan, bennünk is folyó mesterkedésével szembenézni, másfelől szeretnénk bűnbánattal, újratervezéssel, teremtő Istenünkhöz és benne egymáshoz is közelebb kerülni! 

Istennek legyen hála sok jó lelkipásztorunk van, ezért hozzájuk zarándokolva, minden nap 17.30 órától tőlük tanácsot, tanítást kérünk, majd a 18.00 órakor kezdődő szentmisében Keresztelő Szent János és Szent Ferenc Atyánk közbenjárásával azért imádkozunk, hogy saját gyengeségeinket, gyarlóságainkat, bűneinket képesek legyünk meglátni, hogy aztán - kerül amibe kerül - magunkból kiirtsuk, hogy békében élve, a szeretet művein Teremtőnkkel együtt dolgozva, életünk, örömünk legyen Isten Országában! 

Imádkozzunk, hogy nehogy elbizakodottságunkban mi magunk is úgy járjunk, mint az evangéliumi magukat szentnek tartó bűnösök: "Amikor a családapa már felkel és bezárja az ajtót, ti kívül állva zörgetni kezdtek az ajtón, és azt mondjátok: ‘Uram! Nyisd ki nekünk!’ Ő ezt feleli majd nektek: ‘Nem tudom, honnan valók vagytok.’ Akkor ti ezt kezditek majd mondogatni: ‘Előtted ettünk és ittunk, és a mi utcáinkon tanítottál.’ Ő erre azt feleli nektek: ‘Nem ismerlek titeket, hogy honnan valók vagytok! Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!’ Lesz majd sírás és fogcsikorgatás, amikor látni fogjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákobot és az összes prófétát Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. Jönnek majd napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és letelepszenek az Isten országában. Mert íme, vannak utolsók, akikből elsők lesznek, és vannak elsők, akikből utolsók lesznek." Lk 13,25

Mentsd meg lelkedet! Oly sok mindennel foglalkozunk, törődünk, pedig mindenekelőtt saját testi, szellemi, lelki életünkért vagyunk a felelősek! E kilenc nap ne másokról, hanem rólam szóljon! Gyertek induljunk el a lelki élet csodák földjére vezető, meredek útján! Szeretettel társatok a bűnbánat útján,

Csaba t. 

Kép: a leégett párizsi Nagyasszonyunk templom szentélye