Lehet, hogy észre sem vesszük, de mindannyian szakadatlanul úton vagyunk! A mikrokozmosztól a makrokozmoszig minden mozgásban van! Sejtjeim összes atomjaiban, a részecskék közel fénysebességgel vibrálnak! Egy porcikám sem tud nyugton maradni, de maga a földgolyó, a mi otthonunk is pereg, forog, száguld a világűrben anyacsillagunk a nap körül! A drága Napunk, maga sem egy otthonülő jószág, hisz nem csak izzik minden porcikája, hanem száguld a Tejútrendszer spiráljában, hogy le ne maradjon a több milliárd csillag testvére táncában!
Nincs megállás, maga a megváltás is egy pergő, dinamikus esemény! A megtestesüléstől a mennybemenetelig Jézus élete egy feszes, céltudatos menetelés! Bármi ha kimaradt volna belőle, szegényebbek lennénk! Így lettünk 33 év alatt megváltva!
Az időt bölcsen nekünk is fel kell használnunk, töltsük be minden percünket tevékeny szeretettel! A sötét erő, búbánat, depresszió, betegség minden mit a gonosz léleknek tulajdonítunk azt akarja, hogy lassuljunk le, álljunk meg, egy szóval, hogy haljunk meg! De nekünk a bennünk vibráló szellemi, lelki erőt, a ránk bízott talentumokat szavakra, tettekre kell váltanunk! Ajándékainkat az emberiség ajándékává kell tegyük, hogy majd halálunk óráján mi is szerényen mondhassuk Mesterünkkel: "BETELJESEDETT!"
Evangélium
Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük. Jött az, aki öt talentumot kapott: hozott másik ötöt is, és így szólt: „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik ötöt nyertem rajta.” Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!”
Jött az is, aki két talentumot kapott, és így szólt: „Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik kettőt nyertem rajta.” Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!”
Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott, így szólt: „Uram! Tudtam, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahová nem vetettél, és onnan is szüretelsz, ahová nem ültettél. Félelmemben elmentem hát és elástam a földbe a talentumodat. Nézd, ami a tied, visszaadom neked!”
Válaszul az úr ezt mondta neki: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad, hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová nem ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!”