Krisztus Király ünnepe utáni időben, az egyházi év utolsó napjaiban a végső dolgokról elmélkedünk! Végső dolgok, görögül: Az eszkatológia (az eszkhaton = ’végső, utolsó’ és logosz = ’tudomány’ görög szóból) – a túlvilágról és a legtávolabbi jövőről szóló tanítás.
Mit tanít a mi Mesterünk ezekről a dolgokról?
Azt a napot pedig és azt az órát senki nem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül.
1Thessz 5,1-2
Mert ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, két asszony őröl a kézimalommal, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok! Gondoljatok arra, ha tudná a ház ura, hogy mikor jön el éjjel a tolvaj, akkor virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házába. (2Pt 3,10 ; Jel 3,3). Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok! (Jel 16,15)
Mit hoz a holnap? Nem tudjuk, de ezt a karanténba zárt, elcsendesedett időt jó ha felhasználjuk és lelkünkben, környezetünkben rendet teremtünk. Próbáljunk mindenkivel kiengesztelődni, elszámolni. A megkezdett munkáinkat szépen befejezni, mindent Isten akarata szerint elrendezni! De legfőképpen kezdjünk el bizalommal, nagyon - nagyon szeretni.
Jézus Krisztus egy parancsolatot adott minden idők, minden emberének, amit Ő maga főparancsnak nevezett és ez nem a félelem, a kétségbeesés, a pánik törvénye, hanem a szeretet parancsa! Kezdjük el lángoló szeretettel imádni az Istent, és felebarátainkat őszintén szeretni. Ne csak plátói sóhajtozások hagyják el a lelkünket, hanem lépjünk a cselekvő szeretet útjára. Ezért is kezdtem támogatni egy Jézus Szentséges Szíve tiszteletére épülő szentélyt Székelyudvarhely vidékén! Hadd lássa a jó Isten, hogy mi nem az Ő igazságos ítéletétől félünk amúgy amit megérdemlünk, hanem azért imádkozunk, hogy az Ő Végtelen irgalmas szívéből, világunkat megújító szeretet áradjon ki mindannyiunkra!
Nemcsak kérjük Isten kiáradó szeretetét, hanem mi magunk is egymással szemben kezdjük el árasztani önzetlenül a szeretetünket! Legyünk nagyvonalúak, nagylelkűek, bízzunk egymásban, ajándékozzuk meg egymást irgalmas megbocsájtásunkkal, halmozzuk el egymást figyelmességgel, szeretettel, ajándékokkal....
Használjuk ki ezeket a napokat egy mindent elmosó szeretet-cunami indítására, hátha a jóságunk, mint mindent megtisztít vihar elmossa félelmeinkkel együtt ezt a vírust is!