"De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott: „Ments meg, Uram!” Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?”
Mt 14,22
Elindultál egy úton! Hoztál egy döntést? Te is, de Isten is úgy akarta, hogy útra kelj, hogy elindulj egy cél felé, akkor miért torpansz meg, miért adnád fel az álmodat?! Úgy döntöttél, hogy beiratkozol egy iskolába, tanulsz egy szakmát? Lesznek viharok, nehézségek, de te ne add fel!
Családot alapítottál!? Isten akaratának érezted, de te is vágytál rá, döntöttél valaki mellett, most gondok vannak, kísértések ostromolnak, civakodtok? Ne engedd el a társad kezét, ne kételkedj magadban, kedvesedben, öleld át, ne engedd, hogy az érzelmek hullámai elnyeljék az életet jelentő kapcsolatodat!
Kicsinyhitűek ne legyünk! A gonosz lélek próbálja kilopni szívünkből a reményt, a hitet, a szeretetet, hogy elsodorjon, elnyeljen a feneketlen ár! Tudnod kell, ilyen a világ, bármerre is indulsz el a világban, a háborgó tengerre lépsz! A legszilárdabb talaj is amire lépünk, elkezdhet bennünket elnyeléssel fenyegetve hullámzani! A kísértő, a gonosz ehhez nagyon ért! Ne torpanjunk meg kishitűen, ne adjuk fel céljainkat, egymást, az eddig fáradsággal megtett utat! Gondoljunk teremtő Istenünkre, őrizzük meg testi, lelki békénket és Megváltónk segítségét kérve menjünk tovább!
Egy dolog biztos: a hullámok jönnek - mennek, ne féljünk! Ezen a földön egyedül Isten irgalma örök!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Két kedves kollégáimmal Esztelneken! 15 évvel ezelőtt igent mondtak a gyermekekre, az egyszerű, szegény, iskolát kerülő, sokszor bolhás, tetves lurkok! Az évek telnek, sokszor hullámzik a tenger körülöttük, de ők nem engedik el a gyermekek kezét! Ellenőrök jönnek, mennek, de ők továbbra is mosolyogva, bizalommal hajolnak a bajban lévő, sodródó életekhez! Hála és köszönet az életet szolgáló munkájukért.