„…tudniuk kellene, hogy az anyagi javak legjobban gyerekbőrben maradnak meg, persze csak akkor, ha tisztességgel, nem elhanyagolva, de nem is elkényeztetve neveljük fel a gyermeket. A bankba tett vagyonkánkat a gazdasági válság rozsdája szétrághatja, az infláció molya megeheti, de a szeretettel felnevelt gyermekeink idős korunkban mellénk tudnak állni, életet, reményt jelenthetnek számunkra, számíthatunk rájuk. A nyugdíjpénztárba betett pénzecskénkben hiába bízunk, a vagyonkánkért gondozó „kedves nővér” soha nem fogja könnyes szemmel, gyermeki ragaszkodással megcsókolni lehanyatló kezünket, és nem fog virágot öntözni, gyertyát gyújtani a sírunkon. És csak gyermekeink fognak számunkra unokát szülni, akikre majd vigyázó szeretettel nézhetünk le a mennyek országából.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Készülünk a harmincadik tanévkezdésre! Szükségünk van nekünk is, nem csak a gyermekeknek a biztatásra. Az idén is, akárcsak az elmúlt tizennyolc évben, minden tanévkezdés motoros találkozóval indul! Nagyszerű emberek, hogy lendületet adjanak az iskolakezdésnek, eljönnek a hatalmas motorokkal és gyermekeinket nyeregbe ültetve megmutatják, hogy az életben nem csak totyogni lehet, hanem száguldozni is! Igen, fontos, hogy megértsük, hogy nem csak egyessel, kettessel lehet csordogálni, hanem az életünkben ott van a 5-6 sebesség, no meg padlógáz is, ha valóban el akarunk indulni céljaink felé! 
