„A bűn – ha nem akarunk tudatosan megszabadulni tőle – tönkre tudja tenni az életünket, olyan, mint egy vadállat, ami széttépi legdrágább kincseinket, vagy mint az árvíz, ami beiszapol mindent, összetöri mindazt, amit fáradságos munkával elértünk. Ezért fontos, hogy a bűnt rossznak tartsuk, elutasítsuk, és mint a szemetet dobjuk ki az életünkből. Tehát a bűnbánat lényege, hogy ne dédelgessünk magunkban vadállatokat, ne mentegetni, magyarázgatni akarjunk egy-egy bűnös szokást vagy másra hárítani a felelősséget, hanem irtsuk ki az életünkből.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Szent Ferenc III. Ince pápától áldást kért és kapott a közösségére, az Assisibeli bünbánó kisebb testvérek rendjére! "A legenda szerint III. Ince pápa álmot látott: látta, hogy a lateráni bazilika összedőlni készül, de egy jelentéktelen kis szerzetes a templom mellé áll, s miközben ő maga egyre nagyobb lesz, a vállával megtámasztja az épületet. Néhány nappal később megjelent Ferenc társaival a pápa előtt. Ekkor hangzott el a felismerés: „Valóban ez az a szerzetes, aki Isten egyházát megtámasztotta, és megmentette a pusztulástól!”