„Nagyon sokszor azt tapasztalom, hogy az anyagi gondoskodást túlhangsúlyozzák. Nem akarom lekicsinyelni a pénz fontosságát, de nem lenne szabad az első helyre tennünk. Népünk nagyjai közül sokan nagy szegénységben nőttek fel. […] nem a híres, sok-sok szemléltetőeszközzel felszerelt iskoláktól és a talicska számra behordott játékoktól váltak értelmes, értékes felnőttekké, hanem a családi szeretet életadó melegétől, a jóságos édesanya, édesapa folyamatosan dolgozó, példaadó jelenlététől és néhány falusi, egyszerű tanár emberséget és műveltséget adó oktatásától.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Csodálom a szállást kereső Szentcsaládot, ahogy kopogtatva, zörgetve helyet keresnek e nagyvilágban a születendő gyermeknek! Ez a történet nem egy kétezer évvel ezelőtti legenda, hanem ma is folyamatosan újból és újból, nálad is, nálam is, mindannyiunknál szállást keres a Szentcsalád. Jézus maga mondja a Szentírásban: "Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem. "
