Egy kollégámnak írtam, ezt a levelemet, de talán nem árt másnak sem elolvasni, hisz oly sok a panasz a mai világban. Próbáld meglátni, hogy a jelen körülmények között hogyan tudnád a legszebb, legeredményesebb munkát végezni.
Kedves Panaszkodó Testvérem!
Hidd el, te szépen dolgozhatsz még a mostani feltételek mellett is a Szent Ferenc Alapítványnál. Minden panaszod ellenére bátran állíthatom, hogy eddig az álmaidnak csak a saját korlátaid állták útját, és éppen ezért ne a hatóságokban, a gyerekekben vagy társaidban, azaz másba keresd a hibát, hanem magadban. Ahogyan én sem a hatalom megváltoztatásában kerestem a megoldást a kilencvenes években hanem saját magamban, te is azt kell nézzed, hogy a fennálló körülmények között, hogy tudsz eredményesen nevelni. Ha a hatóságokkal, munkatársaimmal küzdöttem volna folyamatosan, már rég elzavartak volna még Erdélyből is...
Próbáld meglátni, hogy a jelen körülmények között hogyan tudnád a legszebb, legeredményesebb munkát végezni. Fent a Hargitán, a fenyők a gyökereiket a sziklák közötti életadó földbe kell beleágyazzák, és nem mindenféle petícióval küzdeniük a jól trágyázott, frissen szántott fekete földért. A sziklák közé szorult göcsörtös gyökerek, a viharban majd megtartják a fenyőket... A Hargitán hóviharok ostromolják a terméketlen, kopár sziklák repedésében kapaszkodó fenyőket. Ez van, a fenyők ezt fogadják el, és ilyen körülmények között nőnek szálfaegyenes, sudár fákká.
Neked a gyermeknevelésben nyerned kell és nem értelmetlen harcokba bonyolódnod, nyafognod mások miatt. Nem a foci szabályait kell egy csapatnak megváltoztatnia, hanem az érvényes szabályok között kell jó sok gólt rúgnia, és akkor győz a csapat. A gyermeknevelés nagy küzdelmében nem az a fontos, hogy megmagyarázzam a kudarcaimat, hanem megtegyek mindent mi tőlem telik, a győzelemért. A kikapott csapat kapitányának magyarázkodására senki nem kíváncsi...
A gyermeknevelés nehéz küzdelmében nekünk győznünk kell és ez azt jelenti, hogy a gyerek vidám, mosolyog, jó jegyeket hoz haza, és egészséges önbizalommal néz a holnapba. És ehhez a te részedről szükséges az alázatos, folyamatos jelenlét a gyermek mellett, a bizalom, a győzelem reményének ébren tartása és a küzdelem maga, mely a gyermeket és tégedet is szárnyakat adó sikerélményekkel lát el. A többi a jó Isten dolga, neki gondja van ránk hidd el, ő kapálgat és gyomlál ha szent Fölsége azt jónak látja. Mária – Heródes nem éppengyermekbarát törvényei közepette – a názáreti egyszerű feltételek mellett is, nagyon eredményes gyermeknevelést folytatott. Ő a mi példaképünk, és ezért én téged nem a nyafogásra biztatnálak, hanem a folyamatos hálaének zengésére. Igen, szívem minden melegével, az elmúlt évek bölcsességével, én a Magnificat éneklésére biztatlak, mert az megsokszorozza erődet és eredményessé teszi a munkádat. Egy besavanyodott, nyafogó embert még akkor is elkerülünk, ha történetesen igaza is van... de egy zászlót, magasba emelő, vidám lélekkel küzdő embert még akkor is segítenek, ha nem is értenek vele mindenben egyet.
Nekünk itt Erdélyben, a fennálló körülmények között, az utcáról behozott gyermekekkel kell eredményeket elérnünk. Nehéz? Hogy ez egy fekete pálya? Igazad van, de én hiszem, hogy győzhetsz, győzhetünk ha egymásban bízva keressük a megoldást, ha folyamatosan, vidáman fürkésszük egy – egy kis tovább lépéshez a lehetőséget. Nekünk a győzelemre kell minden erőnket összpontosítanunk, és akkor gyermekeink eredményes, boldog felnőttek lesznek.
