Augusztus 2o-án, szombat délelőtt, Szent István tiszteletére a háromszéki székelyek évről évre, Kézdiszentlélek felett a hegyen, a perkői kápolnánál búcsús szentmisét tartanak.
Az idén engemet hívtak meg, hogy Isten igéjét hirdessem. Örömmel, alázattal készülök erre a megtisztelő feladatra. Szeretettel bíztatlak, gyertek és imádkozzunk együtt drága népünkért, Székelyföld egyik legszebb ormán.
Szeretettel,
Csaba t.
Perkő
Nincs szebb és megfelelőbb hely kerek Háromszéken a minden évi István-napi búcsú számára, mint a Kézdiszentlélek feletti Perkő, amely Háromszék természetes főoltára. Ebben az évben kettős ünnepet ül a szentföldi település: a falunappal egybekötött perkői búcsút és a hozzá tartozó Kézdiszárazpatak fennállásának 700. évfordulóját. A szárazpataki ünnepség augusztus 19-én, pénteken 10 órakor kezdődött, a falunapi ünnepséget Szentléleken augusztus 21-én, vasárnap folytatják. A Perkőn Szent István napján, augusztus 20-án 12 órakor kezdődik a búcsús szentmise. Ezt megelőzően, 10.30 órakor megkoszorúzzák a központi Szent István-szobrot, és innen indul a keresztalja a zarándokhelyre – tájékoztatott t. Csibi József helybeli plébános. A hegy tetején áll az a négykaréjos műemlék kápolna, amelynek István király a védőszentje. Itt, a szabadtéri oltárnál 12 órakor kezdődő búcsús szentmisén szentbeszédet mond p. Böjte Csaba ferences atya. A szabadtéri színpadon lépnek fel az ünnep méltóságához simuló műsorszámokkal, néptáncfesztivál lesz. A Perkő-kápolna környéke zarándokhely, amelynek freskóin a magyar kereszténység legnagyobbjai láthatók: Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Gellért. "A Perkőhöz fűződő egyházi ünnepség Háromszék leghíresebb búcsúja. Legtöbbször vidékünk katolikus falvaiból ezen a napon ide elzarándokolnak. Az utat a régiek gyalog tették meg, s a falvakból elinduló csoportok élén templomi zászlósok és keresztvivők haladtak. Hiedelmek szerint nem volt szabad visszatérni. Az otthon maradottaknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsokat. Megízlelték a kiskászoni oldalban lévő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. Úgy tartották, hogy a kápolna feldíszítésére állított nyírfaágak kivételes erővel rendelkeznek. Otthon bedugtak belőle egy darabot az eresz alá, villámlás vagy erős idő ellen, vagy a "megvert" gyermek párnája alá helyezték. A betegek – mielőtt eltávoztak a búcsújáró helyről – hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fű között, abban a reményben, hogy betegségüket is otthagyták" – írja Pozsony Ferenc néprajzkutató a perkői búcsúkról.
A Perkő mögött, a kiskászoni Búcsújárók emlékházát is meglátogathatja bárki, széles e táj egyetlen ilyen jellegű szakrális témájú gyűjteményét. Nincs is ennél szebb búcsúfia annak, aki még nem jutott el ide. Itt őrzik azt a búcsújáró nyujtódi lobogót, amelyen Szent László egyik csodáját örökítették meg, egyedi Szent István-ábrázolásokat láthatunk, többek közt, melyen felajánlja a Magyar Szent Koronát Máriának, Magyarország védőasszonyának.
Megközelíthetőség
Kézdivásárhelytől északra az első települést, Kézdiszentléleket kell megkeresnünk. A központban jobbra térünk, majd a templom előtt balra, és felkapaszkodunk a hegyoldalon. Egy méretes székely kapu keresztezi utunkat, és habár járható út vezet ki a hegyre, érdemes itt leparkolni, és a maradék 20-25 percet gyalog megtenni.
A terület leírása
A Bodoki-havasok és a Kászon-patak völgye, a Csíki-havasok és az Úz-folyó völgye, a Nemere-hegység és a Lassúág-patak völgye, illetve a Háromszéki-medence határolja a Répát-hegység legdélebbi nyúlványát. Ez a 719 m tengerszint feletti magasságú Perkő vagy Perkő-tető, amely 130 m magasan emelkedik Kézdiszentlélek fölé.
A kopár tetőről gyönyörű kilátás nyílik a környező településekre, a Háromszéki-medencére és az azt körülvevő hegységekre.
A Perkő többnyire úgynevezett tarkői típusú homokkőből és agyagpalából épül föl, amelyet évszázadok óta épületkőnek, emlékműveknek és sírköveknek fejtettek könnyű faraghatósága miatt.
A hagyomány szerint Kézdiszék népe peres ügyeiben a tetőn mondtak ítéletet, innen ered a Perkő vagy Perkő-tető elnevezés.
A IX. században Perkőn erős királyi vár állott, amelyet az 1241-ben beözönlő tatárok teljesen leromboltak. 1251-ben IV. Béla király a vár újjáépítését rendelte el, őrséggel és várnaggyal látta el. A XVI. században a török betörések idején a szultán csapatai rombolták le újra. Ennek helyén épült Perkőn a Szent Antal-kápolna, melyet Mikes Antal emeltetett, és amely elpusztult. A ma látható kápolnát a Kálnoky család építtette 1736-ban Szent István király tiszteletére.
Minden év augusztus 20-án tartják a helyiek a Szent István-napi búcsút Perkőn. Ez a Csíksomlyói búcsú mellett a legnagyobb vallásos ünnep a háromszéki, kászoni katolikusság életében.
Itt található az úgynevezett Dinnyéskő, amelyhez legenda fűződik:
A furcsa kinézetű sziklacsoport helyén egy öregasszony házikója állt. Az öregasszonyt Boldogasszony napján a szomszédok a templomba hívták. Az asszony a szövőszéke mellett munkája közben rá sem hederített a szép szóra, sőt csúnya szavakkal felelt a megszólításra. Istentelen teremtés ez az asszony! - zúgta a szomszédság. Közben fekete fellegek gyűltek az égboltra, hatalmas zivatar tört ki, és egy hirtelen lecsapó villám felperzselte a káromló asszony házát. A tűzben ő is odaveszett. Percek alatt bejárta a hír a falu házait, hogy milyen nagy csodát művelt az Úr. A házikó helyén egy kőcsoport állott., melyben jól kivehető volt még az öregasszony alakja, amint a szövőszék mellett dolgozik.
A Perkő lábánál láthatóak a Tarnócsy-Mikes kastély romjai, melynek történetét Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című könyvében örökítette meg.
A Perkő lejtőit többnyire ültetett erdei fenyves (Pinus sylvestris) borítják, ezért növényzete szegényes: főleg közönséges boróka (Juniperus communis), vadrózsa (Rosa canina) és erdei gólyaorr (Geranium sylvaticum) alkotja.
A tető kopár legeltetett terület, amelyen ritka sztyeppi növényfajok is élnek, például az uráli fejvirág (Cephalaria uralensis), amely csak három területen ismert a Székelyföldön
Szentes Lajos, Demeter László
