Kedves Testvérek!
Mindenütt, nemcsak a katolikus, hanem a református, evangélikus, és más
protestáns felekezethez tartozó magyarokkal is találkoztam. A szentmiséken, a
találkozókon általában 100-400 személy vett részt. Én hitemről, reményemről, a
gyermekek közt szerzett tapasztalataimról tettem tanúságot. Mindenütt nagy-nagy
figyelemmel, szeretettel hallgattak, láttak vendégül. Szeretettel adtak kézről kézre.
Budapestről repülőgéppel, október 13-án indultam, Szilvai Líviával, aki a Szent Ferenc Alapítvány nyugati kapcsolatainak a felelőse, és november 6-án értünk vissza szerencsésen Budapestre. A látogatásra a Magyarok Világszövetsége Amerikai csoportjának elnöke, Kádár Dániel hívott meg.
Repülőgépünk Washingtonban szállt le, onnan Clevelandba repültünk, majd Detroitba, onnan Atlantát érintve Floridába, Sarasotába repültünk, majd vissza New Yorkba, onnan Chicagón keresztül a nyugati parton Los Angelesben fejeztük be az USA-ban tett látogatásunkat.
Kanadában a torontói, az ottawai és montreali magyar közösségeket látogattuk meg. A nagyszerű szervezők jóvoltából, e nagyvárosok környékén élő magyar közösségek közül is néhányat autóval meglátogathattam. Mindenütt, nemcsak a katolikus, hanem a református, evangélikus, és más protestáns felekezethez tartozó magyarokkal is találkoztam. A szentmiséken, a találkozókon általában 100-400 személy vett részt. Én hitemről, reményemről, a gyermekek közt szerzett tapasztalataimról tettem tanúságot. Mindenütt nagy-nagy figyelemmel, szeretettel hallgattak, láttak vendégül. Szeretettel adtak kézről kézre.
Hogy őszinte legyek, álmomban sem gondoltam, hogy ilyen sok magyar él az újvilágban. Az USA-ban a kétezres népszámlálás szerint több mind 1,4 millióan vallották magukat magyarnak, Kanadában is 2-300.000 magyar él. New Yorkban meghívtak az ottani magyar fiatalok egy kávéra, a jelenlévő fiatalok egyhangúlag állították, hogy csak az ö városukban él, legalább 10.000 erdélyi magyar fiatal, nagyrészük az utolsó 15 évben vándorolt ki.
Engem mélységesen meghatott, amikor megláttam az 50-100 éves hatalmas magyar katolikus, református, evangélikus templomokat, szépen berendezve, felszerelve. Az ottaniak elmondták, hogy a huszadik század eleji szegény, földönfutó magyarok, még mielőtt saját maguknak házakat építettek volna, építették meg a templomaikat, iskoláikat óriási áldozatok árán. A nagyvárosokban, s azok környékén lévő kisebb városokban tett látogatás élményei alapján biztos vagyok benne, hogy az elmúlt száz évben nem épült annyi négyzetméternyi magyar templom itthon Európában, mint ott kint Amerikában.
Szívemben őszinte hála és szeretet van az emigráns magyarok iránt. Úgy éreztem, hogy egy kissé mindannyian, akik elhagyták szülőhazájukat árvák.
Jó volt köztük lenni, velük együtt imádkozni, énekelni. Isten áldása, gondviselő szeretete kísérje őket széles e nagyvilágon.
